Az Infostart is beszámolt róla, hogy tavaly decemberben sorozatos csőtörések nehezítették a déli agglomeráció, így például Érd, Diósd, Tárnok vízellátását. Akkor egy Olaszországból érkezett alkatrésszel sikerült helyreállítani a vízellátást, de ahogyan Csőzik László érdi polgármester akkor az InfoRádiónak fogalmazott, ez csak
foltozgatás,
és szerinte nincs az a pénz, amivel az ország felén még mindig meglévő, 50-60 éves azbeszt-cement szovjet csőrendszert le lehetne cserélni.
Az erdmost.hu azt írja, Érden jelenleg napi szinten a kisebb átmérőjű, 300 km hosszú csőhálózaton átlagban 3-4 csőtörés történik normál üzemmenet mellett. Hozzáteszik, bár az érdiek az elmúlt években megtanultak együtt élni a napi szintű csőtörésekkel, a karácsony előtti vízprobléma-cunami még a legerősebb idegzetűeket is próbára tette.
Mint arról a helyi lap beszámol, szakemberek vizsgálták meg azóta a vízhálózatot, és feltárták az okokat, amiket az érdi vízmű (ÉTV) múlt hétfői taggyűlésén prezentáltak a tulajdonos önkormányzatoknak. Korábban már fény derült rá, hogy
a problémát a város vízellátásáért felelős, a kistérség stratégiai fontosságú, 600 mm belső átmérőjű azbesztcement csővezeték meghibásodása okozta.
Az orosz gyártású azbesztcement vezeték több mint 50 éves, amelyet 11 évvel ezelőtt, 2013-ban nem az Érd és Térsége Vízmű Kft, hanem maga az érdi önkormányzat újíttatott fel úgy, hogy támogatást hívott le rá a Svájci Alapból.
A lap birtokába került jelentésből az derül ki, hogy a csőbélelés azt jelenti, hogy a felújítás során nem kellett tejes utcahosszban feltárni a csővezetéket (ami ezen a szakaszon 450 méter, de a teljes svájci projektben összesen 1,4 km-ről van szó), hanem körülbelül 150 méterenként nyitott munkagödrökben bontották meg a hálózatot, ahol aztán speciális módszerrel és technikai eszközökkel a cső belső falára helyeztek egy erre a célra kifejlesztett bélelő anyagot.
A szakértők megállapítása szerint a csőtörés oka egyértelműen bélelési hiba, vagyis
a 11 évvel ezelőtt végzett munkák hanyagul lettek elvégezve.
A kamerás feltárás során kiderült, hogy a bélésanyag begyűrődött, a bélelő anyagban bekövetkezett repedések, lokális hibák keletkeztek a teljes 160 méteren vizsgált szakaszon. További durva hiba, hogy a 160 méteres szakaszon a tömítő gumigyűrűk elnyíródtak vagy begyűrődtek. A hibajavításhoz kivágott bélelt azbesztcement csőmetszetből látható, hogy ezen a szakaszon kétrétegű bélelés történt.
A szakértői jelentés szerint 2013-ban rossz minőségű munkát végeztek ezen a csőszakaszon - amelynek egy része karácsony előtt szétrobbant, és a kamera felvételei szerint másutt is komoly repedések vannak -, ráadásul nem világos, hogy miért hagyták meg ezt az 50 éves csövet, amikor a nyomóvezeték másik részét ugyancsak a Svájci Alap támogatásából kicserélték modern fémvezetékre - írja az érdi lap.
Az említett 160 méter repedt bélelésű cső cseréje 130-160 millió forintba kerülne a városnak, míg ha a teljes 600-as azbesztcsövet szeretné kicserélni, az megközelítőleg 1,2 milliárd forintot emésztene föl.
Mint írják, a napi szinten előforduló csőtöréseknek egy magyarázata van: a csőhálózat, ahogy az egész országban, úgy Érden is elavult, bőven túl van az élettartamán. Pár évvel korábban egy felmérés már megállapította, hogy a tervezett életkort (30-50 év) az egész ivóvízhálózat 45 százaléka meghaladta, emiatt a bejelentett hibák száma több mint a kétszeresére emelkedett az elmúlt 10 évben az ivóvízhálózatra vonatkozóan.
A szakértői jelentés, mint írja a lap, kifejezetten megdicséri az érdieket: azzal, hogy az önkormányzat, a polgármester felhívására a nehéz napokban visszafogták a fogyasztást, nem merítették le a tárolómedencéket, így nem maradt karácsonyra víz nélkül a teljes város.