Magyar–szlovák miniszterelnöki találkozó volt kedden Budapesten, és ennek nyomán fokozódhat az együttműködés a két ország között. Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője ugyanakkor arra emlékeztetett az InfoRádióban, hogy a mostani kiegyensúlyozott viszony a 2010-es évekig nem volt jellemző. Sőt inkább magyarellenes megnyilvánulásokat lehet felidézni, és hiába született meg 1996-ban a magyar–szlovák alapszerződés, mégsem volt békés a szomszédság, elsősorban a felvidéki magyarság ügye jelentette a konfliktusok forrását.
Az elemző szerint a most ismét kormányt alakító Robert Fico 2012-es miniszterelnöki hivatalba lépése meghatározó volt a kétoldalú kapcsolatok alakulásában, és egy évvel később már számos kétoldalú gazdaságélénkítő, infrastrukturális, kereskedelmi és energetikai fejlesztésekről született döntés.
"A mostani találkozón is nyilvánvalóvá vált, és erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is, hogy Magyarország és Szlovákia érdekei nagyon nagy mértékben egy irányba mutatnak, és ez előrevetítheti azt is, hogy a magyar–szlovák együttműködés akár a V4-es kapcsolatok élénkítésére is hatni fog" – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta, és hozzátette, az ukrajnai háború kapcsán is nagymértékben megegyezik a szlovák, illetve a magyar fél álláspontja.
Az elemző azt is kiemelte, hogy gazdaságdiplomáciai szempontból jelentős a két ország közötti együttműködés, példaként említette, hogy ma már 40 határátkelőhely van a szlovák–magyar határon, és összekapcsolódott a gázvezetékrendszer és villamosenergia-hálózat is. Most újabb, hasonló együttműködési csomagról folynak tárgyalások, infrastrukturális beruházásokról, illetve vasúti kapcsolatok fejlesztéséről lehet többek között szó.
A felvetésre, hogy lehetnek olyan gazdasági területek, ahol versenytárs Magyarország és Szlovákia, például az autóiparban, Szigethy-Ambrus Nikoletta azt mondta, valóban riválisa is egymásnak a két ország a külföldi tőkevonzás tekintetében, de nagyon mások a két fél adottságai, eltérők a tőkevonzási lehetőségek is.