Ősszel készült egy országonként durván 1000 fős véleménykutatás a V4-országokban és Romániában, amely azt volt hivatott kideríteni, hogyan vélekednek az emberek a védelempolitikáról, illetve saját biztonsági helyzetükről.
Ezt kiegészítette, hogy 2019-ben és 2021-ben is volt csak magyar mintára egy hasonló közvélemény-kutatás a fenyegetettségpercepcióról.
"A román és a lengyel fenyegetettségérzés sokkal inkább geopolitikai, sokkal inkább a biztonság katonai komponenseire koncentrált 2023 őszén. Ők valóban attól félnek, hogy katonai támadás éri őket, nagyobb is a katonai kiadások támogatottsága, többen támogatják a sorkatonai szolgálatot is. A csehek és a szlovákok esetében ennél gyengébb az érzet, és maga a félelem is kevésbé katonai komponensű. A lista legszélén van Magyarország, ahol szintén jól láthatóan előjött az ukrajnai háború, de nemcsak a katonai komponens vált meghatározóvá, hanem kicsit absztraktabb jelenségként nyomult be a köztudatba a háború mint a gazdaságra, energiabiztonságra ható probléma" - fejtegette az InfoRádióban Deák András.
Magyarországon tehát "nagyon kevesen félnek attól", hogy az országot megtámadja valamilyen hadsereg, adott esetben az orosz.
A védelmi kiadások emelése egyébként általános folyamat, vezérmotívuma a NATO-nak tett ígéret, mely szerint a kiadások értéke el kell hogy érje a GDP 2 százalékát a közeljövőben, "ehhez képest nem nagyon látszik, hogy megváltozott volna a lakossági percepció erre vonatkozólag" - mondta.
Mint fogalmazott, a "mintázatok szépen kijönnek"
- a sorkatonaság,
- a hadkötelezettség és
- az önkéntes tartalékosi intézmény
támogatottsága mentén is.
Lengyelországban, Romániában ezek támogatottsága magas, Magyarországon például a sorkatonai szolgálatnak alacsony a támogatottsága, a lakosság nem érzi, hogy erre szükség volna a háború fényében. Ebben a vonatkozásban megint csak azt lehet mondani, hogy a magyar lakosság esetében elmozdulás sem történt - tette hozzá Deák András.