Az utóbbi hetekben több híradás is megjelent arról, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a felsőoktatásban tanulók aránya, a KSH adataiban ugyanis az látszik, hogy míg 2013-ban a lakosság 3,6 százaléka, 2021-ben már csak 2,9 százaléka vett részt a felsőoktatásban.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése ugyanakkor rámutat, az összehasonlítás félrevezető. Horváth Sebestyén junior kutató az InfoRádióban azt is elmondta, hogy miért.
"Ez a csökkenés nem valamilyen reform hatása, hanem annak a következménye, hogy öregedik a lakosság. A statisztikában ezt összetételhatásnak nevezzük. Ha például megvizsgáljuk egy fiatal demográfiai fával rendelkező ország esetét, például Törökországét, ott jól látszik, hogy rengeteg fiatal van, ezért az egyetemisták összlakossághoz viszonyított aránya is jóval magasabb, 2021-ben 9,84 százalék volt."
A kutatók számával kapcsolatban sokkal pontosabb számot kapunk, ha a 19-24 éves korosztályba tartozók számához viszonyítjuk, mivel erre a korcsoportra a legjellemzőbb a felsőoktatásban való részvétel.
"Míg 2010-ben 777 ezer fő tartozott ebbe a korosztályba, ami mellett 370 ezer fő vett részt a felsőoktatásban, ez 47,65 százalékos arány; ezzel szemben 2022-ben már csak 612 ezer fő tartozott a vizsgált korosztályba, 294 ezer fő hallgató mellett, ez 47,98 százalékos arány. Tehát megállapítható, hogy az egyetemisták korcsoporton belüli aránya 0,33 százalékkal emelkedni is tudott."
Horváth Sebestyén szerint tehát téves állítás, hogy csökkent Magyarországon a továbbtanulási kedv, és az sem igaz, hogy a 2013-as oktatáspolitikai reform megnehezítette az egyetemre való bejutást.