Ahogy arról az Infostart is beszámolt, szerdán az Országgyűlés 143 igen, 6 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló jogszabályt. (Jövő januártól a köznevelési intézmények fenntartói számára biztosított költségvetési támogatást tíz százalékkal csökkenthetik, ha egy általános iskola a hátrányos helyzetű tanulók oktatásából nem veszi ki a részét a törvényben meghatározott mértékben.)
"Első olvasatra a törvény akár még hasznos is lehetne, de ha a mélyére ásunk a dolgoknak, akkor ez nem más, mint egy erőteljes vízgereblyézés, ugyanis ha részletesebben elolvassuk ezt az amúgy hihetetlenül slendrián mód megfogalmazott jogszabályt, több mindenre bukkanhatunk" – mondta az InfoRádióban Gosztonyi Gábor.
A PSZ és Nahalka István oktatáskutató számításai szerint nagyjából 35-40 iskola lehet érintett, amelyre büntetés vár, főként egyházi fenntartásúak. A szakszervezet alelnöke megjegyezte, miután forrásfelvonásra ítélik az intézményt, de annak nincs is költségvetése, így kérdéses, hogy tulajdonképpen kit büntetnek: csak tankerületet vagy más fenntartót büntethetnek ezzel, mert nekik van csak költségvetésük. Ráadásul az sem tisztázott – szerinte szándékosan –, hogy a forrás ott maradhat-e az adott fenntartónál, hogy esetleg más iskoláknak szétoszthassa, vagy "egyszerűen kiemelik-e majd ezt a pénzösszeget a közoktatásból a költségvetés javára, amit a kormány arra költ, amire csak szeretné".
A PSZ-nél úgy vélik, hogy a jogszabálynak köszönhetően biztosan nem fognak jelentős mértékben javulni a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményei. Gosztonyi Gábor felháborítónak nevezte, hogy a jogszabályban kizárólag a hátrányos helyzetű diákokról esik szó, a halmozottan hátrányos helyzetűek kérdése azonban kimaradt.
„Mi azt mondjuk, ez hosszú távon egy nagyon szép »púder, pempő«, de alatta a lényegen ez sajnos nem fog semmit változtatni.”
Arra a kérdésre, hogy a szankcionálás helyett mivel lehetne felszámolni az iskolai szegregációt, az érdek-képviseleti vezető azt válaszolta, hogy először is alapos előkészítésre lenne szükség, ami ugyanis az elmúlt harminc évben történt, az „hideg integráció” volt. Vagyis egész egyszerűen fölszámoltak szegregált intézményeket, és az ott tanuló gyerekeket beintegrálták más intézményekbe, csak épp erre az új helyzetre senki sem volt felkészítve: sem a kiemelt diákok, sem az ott tanulók, sem a pedagógusok.
"Az igazi integrációhoz olyan szemlélet kellene, amely az eddigi kormányzatra egyáltalán nem volt jellemző: iskolapszichológusok, fejlesztőpszichológusok, pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek tömkelegét kellene elhelyezni az érintett intézményekbe, és így nagy türelemmel és hozzáértéssel orvosolható lehetne az iskolai szegregáció" – fogalmazott Gosztonyi Gábor, aki szerint a mostani törvény – az Európai Unió követelésére – egyfajta „kozmetikázás”, ami a lényegen egyáltalán nem biztos, hogy változtatni fog.