Gulyás Gergely rámutatott, hogy a város által őrzött darab "egy kicsit Atlantisz-kincse, az oszmán hódítás özönvize és az utána következő korok hordaléka alól kell kiásni". Úgy vélte, Székesfehérvár méltó ehhez a küldetéshez, komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szakemberek a kutatásokat folyamatosan végezhessék, és azért is, hogy méltó módon lehessen bemutatni mindazt, amit a tudomány "ki tud halászni a múlt mélységes mély kútjából".
Az új látogatóközpont a Nagyboldogasszony székesegyház történetét mutatja be, amely a magyar történelem egyik legfontosabb csomópontja: "itt állt az ország trónusa, itt koronázták meg királyainkat, az ország és a nemzet egészét jelképező korona jelenlétében esküdtek fel életre-halálra szóló szolgálatukra, itt temették el földi pályafutásuk után királyainkat, hogy az égi hazában is közben járhassanak örökségünkért".
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a kőtár-látogatóközpont-kiállítótér nemcsak méltó módon őrzi az Árpád-ház hagyatékát, de meg is mutatja, hogy mire jutottak az elmúlt évek munkájával a kutatók.
A modern múzeumpedagógia eszközeinek köszönhetően átérezhető, milyen volt egykor a koronázó bazilika és hogy milyen szerepet játszott "közös múltunk" alakításában - fűzte hozzá.
"Az ország születésének évtizedeit bejárva érthetjük meg, hogy Európa lelke keresztyén, és ez kapcsol össze bennünket a kontinensen. És azt is látjuk, hogy csak annyira kapcsol össze, amennyire még keresztyén".
A miniszter leszögezte:
tovább kell dolgozni azért, hogy a Nagyboldogasszony székesegyház "elmondhassa titkait",
és hogy Szent István király halálának ezer éves évfordulóját, 2038-ban méltó módon ünnepelhesse meg a város és az ország, a nemzet és az egész keresztény világ.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester arról beszélt, hogy egyszerre több értéket tudtak megmenteni, hiszen egyrészt az egykori Köztársaság mozi épületében jött létre a látogatóközpont, másrészt az ezeréves köveket, kőfaragványokat méltó módon és biztonságos helyen tudják a jövőben őrizni.
A városvezető megjegyezte, hogy a székesfehérvári nemzeti emlékhely ma romterület, nem lehetséges bemenni a templomba és körbe nézni, imádkozni. Viszont a látogatóközpontot megtekintve, bárki kaphat lelki és szellemi tartalmat, tudást és információt arról, hogy amikor majd belép a koronázó bazilika területére, átérezze, miért is nevezik az ország bölcsőjének - tette hozzá.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az intézmény nemcsak új kiállítótérrel és látogatóközponttal gazdagodott, hanem kutatóbázissal és raktárral is, amely minden tekintetben példaértékű. Jelezte, hogy a kiállított kövek nem pusztán faragványok a középkorból, azok ezer évvel ezelőtt a Szent István által alapított bazilika alkotóelemei voltak, és így megtestesítik mindazt, ami a magyarságot jelenti, ezért is kapta az állandó tárlat a Solium Regni - Az ország trónusa címet.