A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.
A kormányfő azt mondta: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés,
van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett.
Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a "felhők rövidtávon eloszoljanak". Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat "vegzálja".
Harcok az EU-val
Ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését - mondta még.
A kormányfő az elkövetkező hónapokra két nagy vitát prognosztizált, amelyek kimenetele nagyban meghatározza Magyarország mozgásterét a következő évtizedekre.
Az egyik arról szól, hogy a bizonyos értelemben már "összeszűkített", de fontos kérdésekben még fennálló egyhangú döntéshozatalt fenntartsák vagy térjenek át a többségi döntéshozatalra. Ez szerződésmódosítást igényelne, amihez egyhangú döntésre van szükség. Amíg egy olyan ország van, aki ellenáll, ilyen nem lesz - közölte Orbán Viktor, kijelentve: Magyarország számára ez tabu, Magyarország az egyhangú döntéshozatalt tekinti a nemzeti érdekvédelem utolsó garanciájának.
A következő 120 évben nem várható olyan parlament Magyarországon - összetételtől függetlenül -, amelyik ezt megszavazná - fogalmazott Orbán Viktor.
Szétcsúszik a világ
A körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásaira a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ - jelentette ki Orbán Viktor.
A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység - hangsúlyozta a kormányfő, aki azt javasolta, hogy a következő évek nemzetstratégiájának "veleje" legyen az, hogy miközben "szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ", a magyar együttműködés erősödik.
Jelezte: nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállani, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség.
Ugyanakkor leszögezte: 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai. Úgy fogalmazott: a minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az "élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból", és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.
Kiszorultunk
Olyan világhatalmi és világgazdasági rend jött létre, amiből Európa kiszorult, amiben Európa leértékelődött - mondta.
A kormányfő értékelése szerint a jelentősebb ügyek eldöntésében az európai vélemény legfeljebb "sormintaként" jöhet számításba, de semmiképpen nem kalkulálható jelentős befolyásoló tényezőként.
Két nap van az égen, és egyik sem európai - fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott: a nyugati világot lassan és biztosan maga mögött hagyó gazdasági növekedést produkáló Kína az Amerikai Egyesült Államokkal fogja kialakítani a megállapodásokat.
Ez krízis nekünk, egy önérzeti és önértékelési krízis Európában, nem ehhez voltunk szokva - jegyezte meg, hozzátéve: Európának arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy egy ilyen, számára kedvezőtlenül változó térben mi az értelmes magatartás.
Két iskola van jelenleg: az egyik azt vallja, hogy versenyezzünk, kereskedjünk, próbáljuk magunkat megerősíteni, míg a másik a védekezés, a bezárkózás pártján áll, azt vallja, az is szép eredmény, ha azt megőrizzük, amink van. A vita nincs eldöntve, minden ET-ülésen, minden miniszteri csúcson előkerül - mondta Orbán Viktor.
Magyarok Magyarországról
Fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén - jelentette ki a miniszterelnök pénteken Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén, hangsúlyozva, hogy szigorítani kell az idegenrendészeti szabályokon, és egy átlátható, kikényszeríthető rendszert kell létrehozni.
Orbán Viktor az Európába érkező muszlim bevándorlókkal kapcsolatban azt mondta: a nyugat-európai országok vezetői abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison érkezőket is. De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik magukat otthon, amelyet ráadásul magasabb rendűnek látnak a szekularizált európai életnél - mutatott rá.
Ezért a valós integráció lehetősége - a korábbi magyar megítéléssel egybehangzóan - rendkívül csekély, erre építeni a bevándorláspolitikát istenkísértés - jelentette ki a kormányfő.
Hangsúlyozta: Magyarországnak sem szabad ilyet csinálni, hanem szigorítani kell a szabályokat, mert a 2007-es idegenrendészeti törvény jóval a "migrációs infláció" előtti korszakban született, így "nem zár rendesen". Átlátható, világos, tiszta, kikényszeríthető rendszert kell alkotni, mert különben elsöpörnek bennünket a nyugatiak - figyelmeztetett.