A munkaadói és munkavállalói oldal javaslatot tett a kormányzatnak arról, hogy nettó 100 ezer forintos extra bért kapjanak a dolgozók, de mint Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elárulta, a kormányzat "informális csatornákon" keresztül már elutasította ezt.
"Éppen ezért a munkaadói és a munkavállalói oldal már tartott egy egyeztetést egy alternatív javaslatról:
hozzuk előre a minimálbér és a garantált bérminimum 2024-es fejlesztését, és már 2023. december 1-jétől magasabb bér legyen érvényes, egyfajta kompenzációs jelleggel"
– részletezte Mészáros Melinda.
Nem adták fel közben azt az igényt, hogy az idei évi magasabb infláció a 2024-es minimálbérben és garantált bérminimumban százalékosan is jelenjen meg;
- a minimálbérre 15 százalékos
- a garantált bérminimumra 10 százalékos emelést javasoltak,
ami a várható infláció mértéke mellett reálbér-növekedést is jelenthet.
Mészáros Melinda szerint a 2023-as költségvetés okozhatta a problémát, hiszen a közszférában is akadt jó néhány munkavállaló, aki a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozik, de az állami szektorban is "nagyon komoly várakozások voltak a 2023-as kompenzációra vonatkozóan".
Arra is reagált, hogy a közszférában azért jóval többen kaphattak SZÉP-kártyás juttatást, mint a magánszektorban, és hogy hogyan állhat ehhez a kormány.
"A kormány részéről nincs egyelőre hivatalos tájékoztatás. November 9-én lesz egy olyan egyeztető ülés, ahol hivatalos és részletes tájékoztatást is kapunk, Nagy Márton GFM-tárcavezető is részt vesz rajta, és részletesen egyeztetünk majd a következő év gazdasági várakozásairól is" – fogalmazott.
A bér-előrehozatallal kapcsolatban viszont támogatottságot látnak kormányzati oldalról is. Ha sikerülne megállapodni a kormánnyal, viszont akkor is csak korlátozottan kompenzálja az eredeti 100 ezer forintos javaslat kedvezményezetti körét és helyzetét Mészáros Melinda szerint, viszont az előre hozott emelés legalább garantált lenne, míg a 100 ezer forintos egyszeri kifizetés csak egy ajánlás.