A hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé pedig költségvetési biztost jelölnének ki, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztése érdekében a Belügyminisztérium törvénymódosító javaslata szerint - írja a nepszava.hu. Múlt héten ért véget a jogszabálymódosítással kapcsolatos társadalmi egyeztetés, mindez szigorúbb kontrollt jelentene az önkormányzatok felett. A településvezetések akár maguk is kérhetnének állami beavatkozást, ha túllépnék a meghatározott keretet.
A törvénymódosítással azt tisztázták, a különböző önkormányzati adósságoknál mit lehet, illetve mit nem lehet tenni - mondta a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, a somogyi Tab polgármestere. Hozzátette, jelenleg csak kormányzati engedéllyel juthat hitelhez egy önkormányzat, így nem is elsősorban a településekkel kapcsolatos kérdéseket teszik tisztába, hanem a hitelezők részét, azaz nekik milyen lehetőségeik vannak a tartozások behajtására.
A módosítás értelmében az adósságot nemcsak pénzzel, hanem az önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehet majd váltani,
az értékesíthető települési vagyon eladása pedig a pénzügyi gondnok joga lesz: két hónap áll rendelkezésére, hogy a becsült érték alapján a lehető legmagasabb áron adjon túl az adósságrendezésbe bevonható vagyontárgyakon.
Az eljárást követően az érintett önkormányzat további két évig pénzügyi felügyelet alatt marad, ez idő alatt jellemzően nem vehet rész fejlesztési pályázatokon, a település vezetői pedig nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és más, személyi juttatásokra. Schmidt Jenő szerint a törvénytervezet sokkal konkrétabban fogalmazza meg az önkormányzati biztosok szerepét, feladatait is lehetőségeit, hiszen eddig nagyjából bármit megtehettek.
Tulajdonképpen most olyan szabályozás lép életbe, mintha az önkormányzat egy normál gazdasági vállalkozás volna
- mondta a polgármester.
A települések adóssága voltaképpen állami adósság, ezzel a törvénymódosítással viszont az államnak az a célja, hogy ne neki kelljen rendeznie az önkormányzatok tartozásait - írja a portál. Több nagyvárost is megkerestek a változással kapcsolatban, de mindenhol azt állították, hogy van ugyan adósságuk, de nem érinti őket az adósságkezelés.
Schmidt Jenő szerint jelenleg a kérdés csak néhány önkormányzatot érint, ám jövőre akár 30-40 olyan település is lehet, mely mellé pénzügyi gondnokot kell majd kinevezni, ugyanis a magas infláció miatt elképesztően alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer. Szerinte a települések jelentős részének vagy alig van bevétele, vagy egyáltalán nincs, így állami támogatásokból kell megoldaniuk a kötelező feladatokat. Hozzátette:
az önkormányzati szférát az elmúlt két évben nagyjából 60 százalékos infláció sújtotta, és év közben ezt lehetetlenség kompenzálni.
Ugyanis minden egyes alkalommal módosítania kellene az országgyűlésnek a költségvetési törvényt, így jelenleg a települések voltaképpen meghitelezik a különbözetet az államnak, mely a következő költségvetésből tud kompenzálni, tehát utófinanszírozott a rendszer. Csakhogy az önkormányzatok nagy részének erre már nincsenek forrásai.