A tizenegy hektáros Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő elérhető közútról és vasútról is, hisz ez a nyugat-dunántúli régió legnagyobb intermodális (közúti, vasúti, vízi) logisztikai központja. Van azonban egy probléma. A hajók közvetlenül a part mellett be tudnak ugyan jönni a kikötőbe, de miután kirakodtak,
ahelyett, hogy megfordulnának, másfél kilométert kell tolatniuk, hogy visszajussanak a Dunára
– mondta a Győr-Gönyű Kikötő Zrt. vezérigazgatója a Telexnek.
Az áldatlan állapot nem új keletű, most az alacsony dunai vízállás miatt lett még látványosabb. Pintér Ákos szerint a kikötőnél a medret utoljára 2005-ben kotorták meg, akkor 150 méter szélessé vált ott a hajózható rész, így könnyen meg tudtak fordulni a vízi járművek. Ezután azonban a torkolat előtt akkor még kiszélesedő Mosoni-Duna újra lerakta itt a hordalékát, ez a rész folyamatosan töltődött, majd mostanra már csak egy kisebb sávban hajózható.
Mint olvasható, a Mosoni-Duna és a Duna torkolatánál fekvő közforgalmú kikötőt 2022 nyarára alakították át medencéssé. Ez azt jelentette, hogy a Mosoni-Duna Győr felőli részét elzárták, a 28,5 milliárd forintból megépülő torkolati műtárgyra terelték a vizet, így a kikötőbe csak a Duna felől lehet behajózni. Ez a megoldás megtartja a folyót Győrnek, a Mosoni nem tud gyorsan elfolyni a mélyebben lévő Duna-mederbe.
A torkolati mű tavalyi megépítése új helyzetet teremtett, de abba a projektbe nem sikerült „benyomni” a kotrást. Másik forrást kellene szerezni erre a munkára, ám egyelőre nem látszik, miből lesz pénz az iszapmentesítésre. Pintér Ákos szerint olyan
előfordult már, hogy egy teherhajó nagyobb terhelésnél, ezáltal nagyobb merülési mélységgel már nem tudott bemenni a kikötőbe.
Ez azt jelenti, hogy korlátozottan érhető el a létesítmény, de összességében a kikötő part menti szakasza a Dunával összhangban van. Vagyis ha ott tudnak közlekedni a hajók, akkor azokat a kikötő partjának szélén ide is be tudják kormányozni – írja egyebek mellett a híroldal.