A magyar népesség már 1981 óta csökken – emlékeztetett az igazgató, hozzátéve, hogy ennek igazából egy nagyon egyszerű oka van: többen halnak meg minden évben, mint ahányan születnek. Magyarország ugyanakkor nem egyedüli e tekintetben, hiszen számos országban negatív az úgynevezett természetes fogyás, ami a születések és halálozások számának az összevetéséből jön ki.
Akadnak országok, ahol ezt a vándorlási többlet pótolja, vagyis bár negatív a természetes fogyás, a bevándorlók nagyobb száma miatt mégsem csökken összességében egy adott évben a népességük. Természetesen Magyarországra is érkeznek külföldiek, bevándorlók, évi körülbelül 20-30 ezres nagyságrendben, ez a többlet viszont nem kompenzálja a 30-40 ezres, az utóbbi években még magas különbözetet, ami a halálozások és születések számából adódik – tette hozzá Makay Zsuzsanna.
A gyermekvállalási kedv csökkenésének egyik oka az értékrendszer, az elvárások és a párkapcsolatok megváltozása, ami azt eredményezi, hogy sokan elkésnek a családalapítással
– mutatott rá a szakértő, példaként kiemelve, hogy nagyon eltérő lehet a gondolkodás a gyermeknevelést illetően is. „Hogy hogyan szeretnénk gyermeket nevelni, és hogy ez úgymond akkor mennyibe kerül, mennyit kell befektetni.” Egészen másképp gondolunk erre, ha mondjuk társadalmilag az az elvárás, hogy magas iskolázottságú legyen – magyarázta. Szintén nem elhanyagolható a párkapcsolatok alakulása, mert ugyan Magyarországon továbbra is jónak mondható a gyermekvállalási kedv a fiatalok körében, de a 25–29 évesek mintegy 40 százaléka egyedülálló.
"Szeretnék, hogy minden feltétel adott legyen a gyerekvállaláshoz – lakhatás, biztos munkaerőpiaci helyzet, stabil párkapcsolat –, nem biztos, hogy minden ugyanabban a pillanatban összejön. És a kutatások szerint az életkor előrehaladtával nehezebben következik be a várandósság" – magyarázta a szakember.
Ezzel párhuzamosan nő a születéskor várható élettartam, a magyaroknak már több mint 20 százaléka 65 éven felüli, a társadalom tehát idősödik – mondta az InfoRádióban Makay Zsuzsanna, a 60 éves fennállását ünneplő Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója.
Az elmúlt 25 évben úgy emelkedett a munkaerőpiac elhagyásának átlagos életkora – a nyugdíjkorhatár emelkedésével 4,5 évnyit –, hogy a mindenkori kilépési életkorban mért hátralévő élettartam nem változott. Ez, mint mondta, összefügg a nyugdíjkorhatár közelébe érő korcsoportok javuló iskolázottságával és az oktatási expanzióval.
A teljes interjút alább meghallgathatja.