Rásky László szerint a kórházi adósságról nehéz pontos adatot kapni, aminek az az oka, hogy 2021 nyarán a négy orvosegyetem kikerült az államháztartási elszámolásból, idén július elsejével pedig három egyetemhez hat kórházat csatoltak, ezért a Magyar Államkincstár által havonta közzé tett adósságadatokban nem szerepel ezeknek az intézményeknek a tartozásállománya. Az Orvostechnikai Szövetség közérdekű adatigényléssel szokta ezért kikérni az egyetemektől az adósságadatokat.
A főtitkár szerint így két számból áll össze a teljes kórházi adósság: júliusról augusztusra 8,7 milliárd forinttal 71,5 milliárdra nőtt a költségvetés alá tartozó intézmények adóssága, míg a négy orvosegyetem adóssága mintegy 22 milliárd forint, így
augusztus végén az egész intézményrendszer lejárt tartozásállománya 93,7 milliárd forint.
"Pontos adatunk nincsen, hogy mi az adósság szerkezete. A korábbi évekkel ellentétben most már van benne rezsi, tehát vannak benne lejárt közműszámlák, de általános érvénnyel el lehet mondani, és ezt a korábbi évek felmérései alapján bizton állíthatom, hogy az adósságnak legalább a fele az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn" – mondta Rásky László.
A rezsiköltség hatása mellett még egy jelenség okoz gondot a főtitkár szerint: a kórházak az adósság egy részének rendezésére a nyár folyamán jelentős összeget kaptak, de kiderült, hogy ezt nem a közműtartozásokra fordították, hanem a nagy része bérre ment el.
"A helyzet nagyon súlyos, és most már minden gazdasági szereplőt érint, tehát nem csak azokat a tőkeszegény mikro- vagy kisvállalkozásokat, amelyek jellemzően magyar tulajdonban vannak, hanem már a nagyok is érzik ennek a hatását" – mondta az orvostechnikai cégek képviselője. Azt is közölte, hogy a tagoktól arra kaptak megbízást, hogy kezdjenek azonnali közös tárgyalásokat a kormányzattal, mert a cégek többsége nem tudja kivárni az elmúlt tíz évben megszokott módszert, hogy az év végén valamennyit kifizetnek az adósságból.
"Azonnali adósságrendezésre van szükség"
– jelentette ki Rásky László. Ha erre nem kerül sor, akkor a főtitkár szerint a cégvezetők kezében vannak olyan legális jogi eszközök, amelyekkel ki lehet kényszeríteni az intézményektől a fizetést. Példaként említette az előrefizetést vagy előlegbekérő alkalmazását, vagy egy sokkal erőteljesebb pénzügyi eszköz a fizetési meghagyás. Rásky László szerint több cégvezető is azt mondja, hogy nagy valószínűséggel le fogja húzni a rolót, "mert ennek a több mint egy évtizedes nyűglődésnek nem sok értelmét látja".
A kisebb cégek csak beszüntetik a tevékenységüket, a multinacionális cégeknél pedig az nemzetközi tapasztalat, hogy a termékeket nem vonják ki a piacról, de átadják helyi forgalmazóknak nagyon szigorú elszámolással, csak akkor szállítanak, ha a disztribútor fizet, ez pedig a főtitkár szerint egyértelműen áruhiányhoz vezet.