„Én úgy látom, hogy ez egy politikai érvelés, politikai csapda” – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Hiller István a pedagógusok béremeléséről. A szocialista politikus helytelenítette azt a vitát, ami a kormány és jó néhány kormánnyal tárgyaló – vagy tárgyalni kívánó – szervezet között zajlik, mondván, koncepciójában nem elfogadható a kormány azon állítása, miszerint akkor tud, illetve lesz jelentős béremelés, ha (leegyszerűsítve) a brüsszeli pénzeket megkapjuk.
Nem vitás, hogy itt egy markáns, 840-850 milliárdos összegről van szó, de a szocialista politikus úgy véli, hogy
a magyar pedagógusok bérét a magyar központi költségvetésnek kellene állnia.
„A brüsszeli »dolog« egy nagy politikai érvrendszernek a része; így lehet a központi költségvetés terhelést elhárítani, és Brüsszelre fogni azt, ami egyébként nincs” – fogalmazott a az MSZP képviselője, elismerve, hogy a kormány elképzelése nem arról szól, hogy Brüsszel évtizedeken keresztül finanszírozná a magyar pedagógusok bérét, hanem arról, hogy egy meghatározott idő után átvenné azt a magyar központi költségvetés.
„Csakhogy én azért nem akarok ebbe a részletbe belemenni, mert én az egészet nem fogadom el” – emelte ki. Szerinte
egy olyan kormánynak, amely olyan sokat ad a szuverenitására, mint a magyar, el kell fogadnia: a számára feladatot teljesítő tanárok fizetése nem jöhet máshonnan.
Minőségromlás
Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett arról is, hogy nemcsak a közoktatás rendszerében, hanem a felsőoktatásban is komoly változások léptek életbe.
A felvételi kapcsán kikerült például a nyelvvizsga-kötelezettség, de már emelt szintű érettségi sem kell a felsőoktatási tanulmányokhoz, illetve minimum ponthatár sincs már. Oktatási területtel foglalkozó szakemberek szerint mindez minőségromláshoz vezethet, akár a pedagógusképzés területén.
Hiller István megjegyezte, hogy a kormány szakmai és politikai kommunikációjában meg is jelent, nem is kis mértékben, a pedagógushiányra egyfajta válaszként, hogy mennyivel többen nyertek felvételt felsőoktatási intézményekbe, mint a korábbiakban. Csakhogy nem arról van szó, hogy a korábbi szabályokat és feltételeket többen teljesítették, hanem arról, hogy azokat a minőségi kritériumokat, amik évről évre egyébként is csökkentek, eltörölték – mondta.
Szerinte kis túlzással, aki a mostani rendszerben leérettségizett, magyarul nem bukott meg, az bekerült.
A szocialista képviselő megjegyezte, a korábbi 280-as minimumhoz képest ma már több szakon 100 pont is elég a bekerüléshez, sőt, van ahol mindössze 76 pont a határ. Ezt egy diáknak a középiskolai tanulmányai utolsó két évének eredményéből és az érettségiből kell összehoznia – magyarázta a szocialista politikus, aki szerint ehhez elégséges három közepes, és tízenként elégséges érdemjegy.