Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Évtizedek óta nem látott hadgyakorlat jön 8 magyar helyszínen

Infostart
2023. szeptember 19. 07:41
A Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerint az orosz–ukrán háború után fel kellett rázni a hadsereget.

A szomszédunkban kitört háború miatt megváltozott Magyarország biztonságpolitikai helyzete, ez új gondolkodásmódot igényelt a honvédségben is. Két gyakorlaton keresztül már felmérték a törzsek, katonák felkészültségét, reagálóképességét, megtalálták azokat a pontokat, ahol be kell avatkozni. Novemberben jóval szélesebb spektrumú gyakorlatra kerül sor, ahol

nemcsak katonai manővereket hajtanak végre az ország nyolc pontján, de felmérik azt is, hogy a Magyar Honvédség és a civil közigazgatás miként tud együttműködni

- mondta Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Megemlítette, létszámban hasonlóra kell gondolni a novemberi gyakorlat során, mint amikor a honvédségnek a határkerítést kellett felépítenie 2015-ben. Akkor a szerb–román–magyar hármas határtól egészen az osztrák határig kellett kitelepülni, nagy számban kellett csapatokat szétbontakoztatni, szállítani, a logisztikát és a hírközlést megszervezni.

Azzal kapcsolatban, hogy korábban bírálat érte azt az utasítását, hogy a katonák személyi fegyverüket is viseljék, kifejtette: "a katonák egy része adminisztratív feladatot lát el, ők csak a lövészeteken találkoznak fegyverükkel. Akkor, amikor a honvédség átfegyverzés alatt áll, azt látnia kell mindenkinek. Nemcsak azt rendeltük el, hogy katonáink hordják a lőfegyvereiket, hanem alakulatonként bajnokságokat is hirdettünk arra, hogy ki tudja az új fegyvert minél előbb szét- majd összeszerelni. Az állampolgárokban pedig tudatosul, hogy a katona az nem más, mint egy, a jogszabályoknak megfelelően fegyvert viselő állampolgár, aki fegyverét a haza védelmében kész is használni".

A NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján Magyarország vállalta egy nehézdandár létrehozását, ennek alapjait rakták le a Hiúz zalaegerszegi gyártásával, ahol a Rheinmetall a magyar észrevételek, igények alapján fejleszti a gyalogsági harcjárművet.

"A korábban beérkezett Leopard 2A4-esek után hamarosan már a legmodernebb Leopard 2A7-es újabb példányai is az országban lesznek. A Panzerhaubitzer 2000-es önjáró lövegekből 24-et rendeltünk, ebből 23 már beérkezett Tatára. Az osztály megfelelő tűzvezető, irányítási-vezetési, illetve radarrendszerrel rendelkezik. A légierőhöz beérkezett az összes H145M, megkezdődött a nagyobb H225M helikopterek szállítása.

Nagyon fontos a légvédelmi képesség, a NASAMS telepítése és működőképessé tétele, illetve most aktív és később passzív radarok beszerzésével válik teljessé a légtérellenőrzés.

Folyamatban van a hadsereg digitalizációja, az úgynevezett vezetési-irányítási rendszer kidolgozása, hogy a vezérkari főnöki parancsok automatizált módon jussanak le a megfelelő szintre, ha kell, az egyes katonáig. Alulról felfelé is építkezünk, hiszen a Digitális katona program alapján a katonák olyan szenzorokat is kapnak, amelyek a megszerzett információt a vezetési rendszerbe továbbítják, ahol azokat kiértékelik és eljuttatják a hadműveleti parancsnokig vagy a vezérkari főnökig. A digitalizáció mellett a drónokra helyezzük a fő hangsúlyt, a legújabb intézkedésem az volt, hogy jelentős számú olcsó drónt veszünk, amelyeket kiadunk az összfegyvernemi alegységekhez, hogy szokják meg az alkalmazásukat, használják ezeket, sajátítsák el a kezelésüket készségszinten. Ezek nem csapásmérő eszközök, a beszerzésüket a közelmúltban jelentette be a honvédelmi miniszter" - sorolta Böröndi Gábor.

A jövőbeni honvédségi beszerzésekről elmondta:

"megkezdődött a sorozatvető tüzérségi rendszer beszerzésének előkészítése. A mélységi precíziós tűzcsapások fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Nagyon fontos a rádiózavarás és az elektronikai harcképességek fejlesztése. Az ellenséges drónokat elektronikai harccal vagy csapatlégvédelemmel lehet megsemmisíteni. Az utóbbival kapcsolatban elsősorban a Lynx harcjármű alvázára telepített Skyranger rendszer beszerzésére gondolok, ami egy légvédelmi gépágyú, kiegészítve légvédelmi rakétákkal. Alegységtől dandár szintig növeljük a páncéltörő képességet is, amelynek elemei a vállról indítható Carl Gustaf és az irányított Spike páncéltörő rakétarendszerek."

Arra a kérdésre, hogy hol tart az egyik H145M helikoptert érintő júniusi, horvátországi tragédia kivizsgálása, a vezérkari főnök rámutatott: egy ilyen eset hátterének felderítése legalább 8–12 hónap. Annyi bizonyos, hogy a katonák rendben végrehajtották a kiképzési feladatot, a visszaúton történt a tragédia.

Toborzás, létszám:

  • Az idén a tiszti és az altiszti képzésre (az úgynevezett Acélkocka rendszerbe) bevonultak összlétszáma ötszáz fő, ez a Magyar Honvédség utánpótlásához megfelelő létszám a vezérkari főnök szerint.
  • A legújabb technikával, a Zalaegerszegen készülő Hiúz gyalogsági harcjárművel ellátott zászlóalj felállításához a meglévő állományból is kerülnek át katonák és újakat is toboroznak. Ezúttal konkrétan a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz lehetett jelentkezni, nem általános toborzás volt. A siker jelentős, összesen 244-en kezdhetik meg többhetes alapkiképzésüket Hódmezővásárhelyen.
  • A felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket támogató Önkéntes Katonai Szolgálatot ebben a hónapban több mint 150 fiatal választotta.
  • Az úgynevezett Egységes alapkiképzési programban pedig kilencven fő vonult be a napokban Kaposvárra és Kecskemétre.