A Fidesz vezeti a pártversenyt (51 százalék) az őszi parlamenti ülésszak kezdete előtt a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. Az elemzésből kiderül, hogy szoros verseny alakult ki a Demokratikus Koalíció (10 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom (9 százalék) között a legerősebb ellenzéki párt címéért folyó küzdelemben, amelyben a Momentum (8 százalék) továbbra is lemaradásban van.
Továbbra is toronymagasan vezeti a Fidesz-KDNP a pártversenyt, februárhoz hasonlóan szeptemberben is minden második magyar választó a kormánypártokat választotta volna, de szavazóinak kötődése meggyengült. „Most vasárnap” a magyarok 51 százaléka ugyan vélelmezhetően a Fideszre szavazna, de közülük minden tizedik (a választók 5 százaléka) ebben már nem biztos, a kormánypártot csak valószínűleg és nem biztosan támogatná. A Fidesz-szavazók részleges elbizonytalanodása nem jelent elfordulást vagy más pártra való szavazást. A jelenség oka a szankciók és a háború okozta infláció és reálbércsökkenés lehet.
A kormánypárt mostani eredménye több mint 40 százalékponttal nagyobb a legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (10 százalék) támogatottságánál és közel kétszerese a 2022-ben közösen induló baloldali pártok mostani eredményének (összesen 27 százalék).
A legnagyobb ellenzéki párt címért éles versenyt fut a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk Mozgalom, s Gyurcsány Ferenc pártja csak egy százalékponttal előzi meg Toroczkai László mozgalmát (10 és 9 százalék). Szorosan mögöttük található a Momentum (8 százalék). A Jakab Péter és a Márki-Zay Péter által fémjelzett pártok (3, illetve 2 százalék), valamint az MSZP (2 százalék), az LMP (2 százalék) és a Párbeszéd (0 százalék) a parlamenti küszöb alatt van, míg a Kétfarkú Kutya Párt a szavazatok 8 százalékát megszerezhetné.
Parlamenti pártok a küszöb alatt
Augusztusban tovább csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága. A teljes népességben egy, a pártválasztók körében két százalékpontot veszített a párt, jelenleg 30, illetve 42 százalék szavazna a pártra. Míg továbbra is erős a Fidesz-KDNP, a tartós válság látható-érezhető nyomot hagy a kormánypártok népszerűségén – áll a Republikon Intézet legfrissebb kutatásában.
A DK népszerűsége a júliusi erősödés után csökkent augusztusban, a teljes népesség körében egy, a pártválasztók körében két százalékpontot veszített, jelenleg 12 és 17 százalék a támogatottsága. A DK továbbra is az ellenzék legerősebb pártja, de jelenleg úgy tűnik, a párt nem tud érdemben erősödni, nem éri el a pártválasztók körében 20 százalékos, januári csúcsát.
A Momentum támogatottsága ismét nőtt, a teljes népességben egy, a pártválasztók körében két százalékponttal, jelenleg 7 és 10 százalék szavazna a pártra, amely egyéves csúcsot jelent. A Momentum továbbra is a második legerősebb ellenzéki párt, szoros versenyben a Mi Hazánkkal, amelynek hónapok óta először nőtt a támogatottsága, a teljes népességben egy, a pártválasztók körében két százalékkal, jelenleg a Momentummal fej-fej mellett, 7 és 10 százalékos népszerűségi szinten áll.
Az MKKP tovább erősödött, a teljes népesség 5, a pártválasztók 7 százaléka szavazna a pártra. Az MSZP támogatottsága csökkent augusztusban, 1-1 százalékponttal, a teljes népesség 3, a pártválasztók 4 százaléka szavazna a pártra. A Jobbik és az LMP változatlanul 4-4 százalékos támogatottsággal bír mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében, a Párbeszéd továbbra is a szavazatok 2-2 százalékát tudhatja magáénak.
A bizonytalanok aránya augusztusban is 28 százalék.