Bár az elmúlt időszakban több ezer beruházást kellett leállítania forráshiány miatt, mostanra eljutottak oda, hogy néhány tucat beruházás tervezéséről és megkezdéséről érdemben tudott tárgyalni a kabinet. Ezeket új struktúrába rendezték, amelynek a fókuszában Debrecen áll - írta a vg.hu az alapján, amiről Lázár János a makói Rádió7-nek nyilatkozott.
Fő kérdésnek nevezte, hogy a munkaerőt "rá lehessen hordani" a hajdúsági vármegye központjára. Ehhez fejleszteni fogják az úthálózatot. Elmondása szerint az M4-es gyorsforgalmi utat Berettyóújfalu irányában folytatni kell, ahogy a Debrecen–Nyíregyháza összeköttetés (vasúti és közúti) is nagy hangsúlyt kap. Nagy adósságként említette, hogy Szegedről könnyebb Budapestre eljutni, mint Debrecenbe, ezért
egy Debrecen–Szeged-hidat létesítenek.
Bár Budapest termeli a magyar GDP harmadát, a vidék megerősítése stratégiai célja a kormányzatnak, ezért vidéki centrumokat alakítanak ki. Ez alá számos projektet rendeltek. Így például:
- Berettyóújfalú és Békéscsaba között a 47-es út négysávosítása.
- Új, szintén négysávos Tisza-híd épül Szeged és Hódmezővásárhely között.
- Négysávos utat vezetnek a Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba–Debrecen viszonylatban.
- A Szeged és Debrecen közötti út Mezőberényig van rendben, onnan járhatatlan. Ezt is meg kell csinálni.
- Kecskemét és Békéscsaba között is lesz egy négysávos út.
- Algyőnél fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát mintegy két kilométer hosszan. Ennek köszönhetően az Algyő–Hódmezővásárhely és a Szeged–Hódmezővásárhely teljes egészében elérhető lesz kerékpárral.
- A Nagyfán működő börtön megközelíthetőségét is javítani kell, mert ennek a jelentősége megnőtt a migráció kezelése kapcsán. Az ide vezető utat az algyői hídtól szintén felújítják.
Az új Tisza-híd Algyőre épül, a meglévő, de rossz állapota miatt csak rendszeres forgalomkorlátozások mellett használható kétsávos átkelő helyett vagy annak átalakításával (ezt naponta 17,5 ezer jármű használta a 2022-es adatok szerint). A kiviteli terveinek elkészítésére közbeszerzést írnak ki, ennek értéke több milliárd forint.
Azt a mérnökök döntik el,
- vagy visszabontják az itteni hidat, a meglévő két sávot felújítják, és pluszban építenek egy új kétsávos hidat,
- vagy pedig teljesen elbontják a már meglévő átkelőt, és egy teljesen új, négysávos hidat hoznak létre.
Lázár János az algyői átkelőn kívül a lap szerint több másikat is említett.
- Az egyik a Magyarcsanád és Csanád közötti Szent Gellért híd, ami új átkelési pont lenne a román–magyar határon. Ha ez meglenne, akkor a lakossági és a teherforgalmat is ki lehetne vinni az M43-asra.
- Szó van a Maros-hídról Kiszombor és Makó között. .
- Egy új Szegedi Tisza-híd előkészülete is folyik. Ennek az a feltétele, hogy legyen megállapodás a szegedi városvezetéssel az ide tervezett gazdasági fejlesztésekről.
- A Mohácsi új Duna-híd kivitelezését már elrendelték.
Beszélt még a tárcavezető arról is, hogy megvizsgálták, hol van még szabad munkaerő-kapacitás az országban. Elmondása szerint lényegében egy képzeletbeli vonalat lehet felhúzni Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét és Debrecen között, amelytől délre szabad kapacitások vannak. Tehát Baranya, Somogy, Bács és Csongrád vármegyék déli részei a potenciális célpontok. Például Szeged ügyében külföldi befektetők, a városvezetés és a kormány illetékes minisztériumi nagyszabású tárgyalásokat folytatnak. Értékesnek nevezte az Arad–Temesvár–Szeged-partnerség megteremtését is.
A Lázár János által felsorolt projektek a következő 5 éves fejlesztési ciklus részei.