A BM közleményében azt írta: a törvény megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését, az ehhez szükséges forrás nagy részét a Magyarországnak járó uniós források kifizetése biztosítja majd.
Emellett a kormány 2024. január 1-jétől hazai költségvetési forrásból is további legalább 10 százalékos bértömeget biztosít a pedagógusok béremelésére.
A rendelet rögzíti, hogy 2024. január 1-jétől a pályakezdő gyakornokok illetménye havi 440 000 forintra emelkedik, és
ezt a szintet valamennyi pedagógus illetményének meg kell haladnia.
Ezen túl azonban a rendelkezésre bocsátott bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé - közölték.
Emlékeztettek, hogy az Országgyűlés július 4-én elfogadta az új pedagógus életpályamodellről szóló törvényt, ami megteremti az alapját a tanárok további jelentős béremelésének. A tanárok átlagbére 2025-re 800 ezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre nő, csökkennek adminisztratív terheik - írták.
A minisztérium szerint létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer.
"Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni" - hangsúlyozták.
A kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azon települések felsorolását, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek. Az úgynevezett kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén lévő intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak - olvasható a közleményben.
A BM úgy látja: a rendelet pontosítja az alkalmazási feltételeket, melyek meghatározása során a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek részéről
a rendelet megalkotása során tartott két egyeztetésen és írásban is jelzett javaslatokat is figyelembe vették.
A rendeletek több kormányrendelet kisebb technikai módosítását is tartalmazzák, ezek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényből fakadó változtatások a törvény alkalmazásához szükségesek - tették hozzá.
"A Belügyminisztérium örömmel üdvözli, hogy a felsőoktatási pótfelvételi során újabb 2416 főt vettek fel a felsőoktatási intézmények pedagógusképzésre, így összességében 12 795 fő kezdheti meg tanulmányait ezen a területen" - áll a közleményben.
Totyik Tamás: komoly veszélyben van az oktatási rendszer
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban az iskolakezdés kapcsán arról beszélt, hogy minden 5. általános iskolában tanítanak pedagógus-képesítés nélkül, minden 3. általános iskolában van olyan, aki nem a szakjának megfelelő tárgyat tanítja, hogy van 8600 betöltetlen álláshely, illetve a következő 5 évben 22 ezerrel többen fognak nyugdíjba menni, mint ahányan pályára állnak
A szakszervezeti vezető kockázatnak tartja, hogy bár szeptembertől több mint 12 ezerrel többen kezdhetik meg tanulmányaikat a felsőoktatási intézmények pedagógusképzésein, de nagyon alacsony volt a bejutási küszöb. Ráadásul 3-4000-en mesterképzésre jelentkeztek, vagyis nem új belépők. Ez azt jelenti, hogy a nagyságrendileg 10 000 új hallgatóból öt év múlva körülbelül 2000-en fognak munkába állni, miközben ugyanekkor 7500-an fognak nyugdíjba menni. Totyik Tamás kiemelte:
A szerda éjjel megjelent végrehajtási rendeletbe bekerült a szakszervezetek több javaslata is. Így például újragondolták a mesterpedagógusok órakedvezményét, a középfokú iskolai végzettségű technikai alkalmazottak pedig a minimálbér helyett megkaphatják a garantált bérminimumot.
Azt viszont aggályosnak tartja, hogy a gyakornokoknak 440 ezer forintban határozták meg a fizetését szeptembertől, miközben a 2024-es évi költségvetésben ennél jóval alacsonyabb bér van meghatározva kormányzati finanszírozásban. Az érdekképviselet kíváncsian várja, hogy az egyházi fenntartású intézmények egy része vagy a Klebelsberg Központ a különbözetet miből fogja finanszírozni.