Bár a közös költséget sokan egy felesleges nyűgnek érezhetik, amit a társasház elnyel, valójában rengeteg felújítás, kényelmi funkció van fizetve ebből az összegből – írja a Pénzcentrum, mely szakértők segítségével igyekezett annak utánajárni, hogy mikor is járunk jobban.
„Ebből fedezi a társasház a szokásos üzemeltetési költségeit, közüzemi számláit, rendszeresen igénybe vett szolgáltatásait. Emellett a legtöbb házban felújítási alapot is fizetnek a tulajdonosok, amiből a társasházi közgyűlésen megjelentek által jóváhagyott, nagyobb projekteket fizeti a ház, amikre érdemes gyűjteni a forrásokat előtakarékosság formájában” – hívta fel a figyelmet a lapnak Dén Mátyás András, a TSZOE - Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének elnökségi tagja, aki azon a véleményen van, hogy nem jó dolog a közös költségen spórolni.
Csak annyira jó, mint bármilyen más karbantartáson való spórolás – erről már Balogh László, az ingatlan.com szakértője beszélt. „Azt kellene felfognia mindenkinek, hogy nem a négy fal között élünk, a lakókörnyezetünk része a társasházi lépcsőház is, az utcáról már ne is beszéljünk. Ha az a szempont, hogy a közös költség kevés legyen, akkor a lépcsőház, a homlokzat, a lift le fog rohadni” – fogalmazott. Szerinte a társasházak mostanában igazi harapófogóba kerülhetnek, mert a magasabb közös költség díjait egyetlen közgyűlésen sem szavazzák meg boldogan.
Ha viszont a befizetések nem követik le a kiadások növekedését, akkor a társasháznak előbb-utóbb elfogy a tartaléka, és már a rutinszerű karbantartási és javítási munkálatok is egyre nagyobb problémát okozhatnak.
Elmondása alapján valóban emelkedtek a közös költségek a kiadásra és eladásra meghirdetett ingatlanok esetében az egy négyzetméterre jutó társasházi közös költségek középértéke tavaly ilyenkor még csak 241 forint volt Budapesten és 150 forint a vármegyeszékhelyeken. Július végére a fővárosban ez 257 forintra, a vármegyeszékhelyeken pedig 161 forintra nőtt. Egy piacra kerülő 50 négyzetméteres budapesti lakás esetében az átlagos közös költség most közel 13 ezer forint, egy megyeszékhelyen pedig több mint 8 ezer forint.
„Tekintettel arra, hogy az infláció mértéke az év első felében meghaladta a 20 százalékot, ezért számítani lehet arra, hogy a közös költségek is emelkedni fognak”
– tette hozzá Balogh László, amivel Dén Mátyás András is egyetértett, emlékeztetve, hogy a hazai társasházi állomány el van öregedve, a magyarországi lakóépületek zöme nincs leszigetelve, a legtöbb helyen korszerűtlen a fűtésrendszer, ezáltal a legtöbb energiát a társasházi épületeken veszítjük el, kvázi az utcát és a lépcsőházat fűtjük és hűtjük.
„Nincs más lehetőség, a lakástulajdonosoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha a társasház működését biztosítani szeretnék. (…) Ahol idén kevesebb volt az emelés, ott jövőre több lesz, ahol idén nagyot emeltek, ott nem lesz szükség nagyobb emelésre,
két év alatt a 50-60 százalékos emelés az, ami indokolt”
– mondta TSZOE elnökségi tagja.
Összességében tehát le lehet vonni a konklúziót, hogy egyáltalán nem biztos, hogy örülnünk kell, ha alacsony a közös költség, ugyanis ez könnyedén ahhoz vezethet, hogy kiürül a közös kassza, amit egy esetleges nagyobb kár esetén hirtelen kell pótolni. Ez pedig akár hitelből, akár saját zsebből kell megtennünk fájni fog – olvasható.