Állandó téma a szervizdíj és a borravaló egybemosása, összekeverése és hibás megmagyarázása. A vendégek egy része évek óta nem érti, miért kellene két borravalót adniuk, és az sem egyértelmű, mikor adhatnak – írja a Eventrend Group sajtóközleményében, melyet a cégcsoport két alapító tulajdonosa, Kőrössy Zoltán és Nagy Gábor, valamint a New York Kávéház üzemeltetéséért felelős cég szakmai igazgatója, Szabó Csaba foglalt össze.
A kérdés, amit a legtöbbször hallani a témával kapcsolatban: és a szervizdíjat megkapjátok? A válasz jellemzően: áh, dehogy is. Pedig de. A megkérdezett felszolgáló ugyanis sokszor nincs tisztában azzal a bonyolult rendszerrel, amiből végül fizetést kap. Mert bizony a fizetési elszámolójában ott van a szervizdíj, méghozzá külön tételként megjelenítve.
Nem megtagadható a szervizdíj
A szervizdíj megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti, azon vendéglátó egységekben, ahol ezt alkalmazzák. Vagyis ezt mindenképpen meg kell fizetnünk, ha betérünk egy étterembe. Ez valójában a cég bevétele, csak nevesítették, hogy mire kell fordítani a végén, és valójában ez okozza a félreértést, amiért sokan azt hiszik, hogy ez egy kötelező borravaló. Valójában nem az:
a szervízdíj az eladási ár részét képezi, de az utolsó fillérig csak bérre fordítható.
Abban különbözik a többi bevételtől, hogy kedvezőbben adózik, mert az áfa levonása után a 18,5 százalékos TB járulékot kell csak megfizetni, amit a cégek minden hónap 12-ig meg is tesznek. Azért tud kedvezményesebben adózni, mert az utolsó fillérig ki kell osztani a dolgozók között a fizetéskor. Nagyon szigorú adatszolgáltatás vonatkozik az elszámolására, tehát az ellenőrzése miatt a tulajdonos nem tudja "lenyúlni" a dolgozók elől. Feltételezhetően a szervizdíj neve miatt akadnak fenn sokan ezen a jelenségen.
Mindez azért fontos, mert a tökéletesen ellenőrizhető, lekövethető és patyolattiszta szervízdíj 81,5 százalékát figyelembe veszik a dolgozó nyugdíjalapjának számításakor és beleszámít a táppénzbe, ha a dolgozót munkahelyi baleset éri. A sima táppénzbe nem lehet beszámítani, mint ahogy nem alapja a GYES-nek vagy a GYED-nek sem. Ha a pénztári elszámolók alapján 1 hónapban 1 millió forint szervizdíj jött be egy céghez, annak az 1 millió forintnak fillérre pontosan ki is kell mennie és meg kell jelennie a dolgozók bankszámláján.
Összefoglalva, a kifizetés összegének meg kell egyeznie a nettó felszolgálási díj járulékokkal csökkentett értékével. Ebből a pénzből egyébként azok a munkavállalók is részesülhetnek, akik vendéggel nem találkoznak közvetlenül, így például a konyhai dolgozók. Vagyis: a szervizdíj útjának minden egyes megállója nyomot hagy a pénztárcánktól a vendéglátós dolgozó fizetéséig.
Miért született meg a szervizdíj?
Az állam ezt a könnyített adókkal rendelkező bérfizetési módszert azért találta ki, mert a vendéglátásnak jellemzően olyan magas a munkaerőigénye, vagyis olyan alacsony az egy munkavállalóra jutó elérhető bevétele, hogy rendes adóterhek mellett nagyon nehezen lehet a béreket kigazdálkodni, illetve a bérek fehérítése is komoly cél lehetett a jogszabály megalkotásakor.
Adjunk borravalót?
Mi döntjük el, hogy mennyit szeretnénk adni, de azt is, hogy valóban szeretnénk-e adni. Ha adunk, akkor a teljes (szervizdíjas összeg) 10 százalékát "illik" odaadni. Ha pedig tényleg jót akarunk a pincérnek, akkor készpénzben tesszük neki az asztalra, ugyanis ehhez a cégnek jogilag nincs köze, és a dolgozó hazaviheti, bevallhatja az adóbevallásában, vagy fizethet utána nyugdíjjárulékot, így pedig majd beleszámít a nyugdíjába.
Amikor dolgozók közös kasszájába kerül a készpénzes borravaló és nem a munkavállalókhoz, az összeg még mindig nem a cég bevétele lesz. Ezt a dolgozók közös megegyezése alapján osztják szét egymás között, általában úgynevezett pontrendszer alapján.
A hitelkártyás borravaló már nem tartozik a "vendégtől közvetlenül kapott kis értékű ajándék" kategóriába, hanem azonnal a cég által fizetett munkabér jellegű jövedelemmé válik. Itt nincs áfa, de kiosztani csak az összes munkabért terhelő adó megfizetése után lehet. Vagyis, amit elismerésünk összegéül szántunk, annak majdnem a fele elmegy az adókra.
A borravaló létkérdés
A felszolgálóknak közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy minél több borravalót kapjanak. A nagy veszteség főként abból származik, hogy a szervízdíj megfizetésével a (magyar) vendégek letudottnak érzik a további extra adását. A felszolgálónak elemi érdeke fűződik a minél nagyobb borravaló eléréséhez, hiszen ez alapvetően érinti a megélhetését.