Alapvetően a Balaton egy sekély tó, az átlagos mélysége három méter körül van, így igazából nem tekinthető extrém állapotnak, ha 30 fok környékén van a vízhőmérséklete – mondta el az InfoRádióban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Takács Péter. Ez már régebben is előfordult. Természetesen ahogy melegszik a klíma, úgy a Kárpát-medence hőmérséklete is növekszik – tette hozzá a kutató.
Azt is hangsúlyozta, hogy a tartós extrém meleg időjárás hatására a Balatonban felgyorsulnak a benne zajló folyamatok. Így például felgyorsul a tóban a mikrobiális tevékenység. Az, hogy gyorsabb lesz a tápanyagok mobilizálása, már meg is látszik a vízen. Ilyenkor gyakoribbak a vízvirágzások, de például a haltetemek bomlása is sokkal gyorsabban megy végbe a melegebb vizekben. Ehhez még társul az is, hogy alacsonyabbá válik az oxigénszint, mivel a melegebb vízben kevesebb oxigén tud fizikailag oldódni.
"Ha nagyon erősen süt a nap, akkor nagyon hektikusak tudnak lenni az oxigénviszonyok a vízben. Napközben túltelítődés valósulhat meg, amikor 120-130 százalékra, sőt még a fölé is mehet az oldott oxigén mennyisége, ugyanakkor éjszaka, ha nem hullámzik a víz, tehát fizikailag nem tud feloldódni, akkor viszont csökkenhet az oxigén mennyisége" – mondta Takács Péter. Szerinte ez a Balatonnál nem szokott problémát okozni, mert a víz folyamatosan mozog, de a kisebb tavaknál vagy elszigeteltebb szélárnyékban lévő területeken viszont tényleg előfordulhat oxigénhiányos állapot.
A kutató arról is beszélt, hogy a rendkívüli és tartós meleg adott esetben akár még halpusztuláshoz is vezethet, mert a legyengült vagy beteg halak az extrém hőhullámot ugyanúgy nehezen viselik, mint a betegebb emberek. Azok a fajok pedig, amelyeket a vízben a legkevésbé érint az extrém hőség, az invazív, távolról mesterségesen betelepített, behurcolt fajok közül is azok, amelyek trópusi vagy szubtrópusi eredetűek – tette hozzá a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.