Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Itt a friss algahelyzet a Balatonról

Infostart
2023. július 1. 07:30
Közzétette algajelentését a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.

A Balaton nyílt vizében június végén még a kora nyári algaközösség képviselőivel találkozhatunk, annak ellenére, hogy a víz hőmérséklete már elérte a 22 fokot – áll az intézet közleményében.

Az algabiomassza egyelőre alacsony: az a-klorofill koncentráció a Siófoki-medencében 4 µg/L, a Keszthelyi-medencében 10 µg/L, amely nagyságrendileg megfelel a korábbi évek nyár eleji biomasszaértékeinek.

A Siófoki-medence vize algákban rendkívül szegény volt, a Keszthelyi-medencében jellemzően ennél magasabb fitoplankton biomasszaértékeket mértek. A mintákban egyelőre egy, csak az utóbbi években dominánssá vált fecskemoszat faj, a Ceratium furcoides dominál, de kis számban már megjelentek fonalas kékalgák (Dolichospermum és Aphanizomenon fajok) is.

Arra figyelmeztetnek, hogy a mérések a jelenlegi állapotot tükrözik, megfelelő időjárási és tápanyag-ellátottsági körülmények között az agák rendkívül gyors szaporodásra képesek, akár órák alatt képesek megduplázni mennyiségüket.