A nagy tavakat Magyarországon alapvetően még mindig nem természeti, sokkal inkább gazdasági értékként kezelik – ezt tartja a hazai tavak egyik legnagyobb problémájának Horváth Bence, az Zöld Országos Tanács egyik főszervezője.
"Sajnos a Balatonra, a Fertő-tóra vagy épp a Velencei-tóra továbbra is potenciális beruházási helyszínként tekintenek, miközben ezeknek a tavaknak az ökológiai állapota már koránt sincs olyan szinten, mint amilyen állapotban a klímaválság közepén kellene lennie" – tette hozzá. Ráadásul egyre kevesebb csapadékra számíthatunk, egyre forróbbak lesznek a nyarak, a biodiverzitás pedig komoly hanyatláson megy keresztül.
„Ha ezeket a tavakat nem sikerül visszaállítanunk egy ökológiai szempontból sokkal eredetibb állapotba, akkor óriási veszélyeknek tesszük ki az elkövetkezendő pár évtizedben”
– fogalmazott. Ez vonatkozik a Balaton és a Fertő-tó mellett számos más hazai vizes élőhelyre is. A Velencei-tó kapcsán pedig évek óta tartja magát az a félelem, hogy mi lesz, ha kiszárad. Horváth Bence hangsúlyozta, ha tönkretesszük a tavainkat, a turisztikai értékeik is elvesznek. Pontosan emiatt kellene elsődleges célnak lennie a tavak természetes élővilágának megőrzése, tekintve hogy az emberiség gazdasági haszna is ebből származik – magyarázta.
Jó példaként hozta fel ugyanakkor a székesfehérvári sóstói tavakat, amelyek 5-10 éve rendkívül rossz állapotba kerültek, az önkormányzat azonban helyreállította, kiváló ökológiai rendszert kialakítva. A természetvédelmi területet mára a kánikula vagy a csapadékhiány okozta kiszáradás, alacsony vízszint sem fenyegeti, szükség esetén ugyanis a város tisztított szennyvízével pótolják.
Horváth Bence szerint a fehérvári gyakorlat egy nagyon jó példa arra, hogy hogyan kellene a szemléletmódunkat megváltoztatni, hogy minden vizünket kincsként kezeljünk, és ne hagyjuk kárba veszni azokat a forrásokat se, amiket még újrahasznosíthatunk.