A tavalyi év második felében olyan történt, ami tíz éve nem fordult elő: négy egymást követő hónapban emelkedett a terhességmegszakítások száma, hat megyében pedig a növekedés a 15 százalékot is elérte vagy meghaladta.
A válaszonline a KSH országos és az egészségbiztosító kórházi adatait elemezve arra jutott, a szívhangrendeletnek nem mutatható ki lényegi hatása, sokkal inkább a megélhetési válság okozta a kiugró számokat.
A kormány tavaly szeptember 13-án módosította a terhességmegszakításról szóló jogszabályt, aminek értelmében a csak akkor lehet elvégezni, ha a nőnek megmutatták a magzat életjeleit, jellemzően a szívhangját. Ehhez hasonló javaslatot a világ egyetlen fejlett országában sem hoztak még. Szlovákiában többször is elbukott a képviselők ellenállásán, de ott minden alkalommal a parlament elé vitték. A magyar rendelet nem kapcsolódik az Egyesült Államok egyes államaiban meglépett abortuszszigorításhoz sem, ahol a beavatkozást éppen a szívdobbanás hallhatóvá válásának időpontjától tiltják.
A magyar rendszerben
bárki megszakíttathatja a terhességét a 12. hétig, ha sikerül átverekednie magát az adminisztrációs akadályokon.
Mégis fontos mérföldkő a rendelet, hiszen 1993 óta ez az első jogi jellegű szigorítás az egyébként liberális magyar szabályozásban.
A 30-34 éves felsőfokú végzettségű nők körében 2020-ban száz megszületett gyermekre négy, az iskolázatlan 40 év feletti asszonyoknál száz újszülöttre 204 abortusz jutott. A magyar abortuszadat főként az északkelet-magyarországi régióban élő nők sorozatos küretei és a fogamzásgátló módszerekhez való nehezebb hozzáférése miatt olyan magas. A leginkább érintett női csoportok a szívhangrendelet kapcsán hallgattak. Senki nem tudhatta tehát, hogy a magzatvédőnek szánt – ellenzői szerint amatőr színvonalú és kegyetlen – szívhangrendeletnek mi lesz a hatása.
Nőtt az abortuszok száma
A rendelet hatályba lépése óta hét-nyolc hónap adatait ismerjük, így felmérhetjük az intézkedés első hatását. Az abortuszok számáról és azok 100 szülésre jutó arányáról szóló KSH-jelentést az előző év hasonló időszakával vetették össze. Eszerint 2022 szeptemberében három, októberben ismét három, novemberben pedig 0,2 százalékkal nőtt a terhességmegszakítások száma.
A száz élveszülésre jutó abortuszok száma erőteljesebben romlott: szeptemberben 18, októberben 15, novemberben pedig 9 százalékos volt az emelkedés. Az abortuszok arányának növekedése azért különösen súlyos, mert
ez az érték a rendszerváltás óta meredeken zuhan Magyarországon.
Mindemellett a termékeny korú nők száma is csökken. A 15-49 éves nőkre jutó terhesség-megszakításoké az 1990-es 31-ről 2021-re 10-re esett vissza. A több hónapon át tartó 9–15 százalékos növekedés ezért kiugróan magasnak számít. Emiatt azután az egész évi adat is romlott, holott ilyenre jó évtizede nem volt példa.
Azt is ellenőrizték, hogy előfordult-e korábban a tartós csökkenésen belül néhány havi megtorpanás. A KSH elmúlt tíz évben készült havi jelentéseit egybevetették az előző év hasonló időszakával, de nem találtak olyat, amikor három egymást követő hónapban romlott volna a száz születésre jutó abortuszok aránya. Két egymás utáni hónap is elvétve fordult csak elő.
Közben aztán kiderült: nem is csupán a szeptembertől induló három hónapról van szó. A növekedés már augusztusban megkezdődött, sőt, akkor volt igazán sokkoló. A száz születésre jutó abortuszmutató 18 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. Négy hónap romlott tehát egybefüggően, mégpedig 9 és 18 százalék közötti, igen jelentős mértékben.