Böröndi Gábor altábornagy, egy hete kinevezett vezérkari főnök az M1 aktuális csatornán az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult - mondta -, de nem "fogták meg" időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig.
Hozzátette: "egy átlagember azt mondja, remélem nem lesz háború, de egy hadsereget nem lehet a reményre építeni. A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni". Ugyanakkor "minden folyamatnak abba az irányba kell mutatni, hogy békével megállítsuk az eszkalációt" - jelentette ki.
Böröndi Gábor kijelentette: az orosz-ukrán háború tapasztalatait be kell építeni a felkészítésbe. "A magyar katonák kiemelkedően helyt álltak Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, de ott a légvédelem, drónalkalmazás, amit most látunk az orosz-ukrán háborúban, még nem jelentek meg" - folytatta az altábornagy. Szerinte "bizonyos szempontból megkopott ez a tudás". A harcászati elemeket, zászlóalj dandárokat "fel kell emelnünk egy magasabb szintre, össze kell kovácsolni", a honvédségnek képesnek kell lennie országvédelmi feladatok végrehajtására, illetve a NATO kötelékben ugyancsak az ország területének megvédésére - közölte a vezérkar főnöke.
Kitért arra, hogy amit a parlamenti meghallgatáson mondott a nukleáris elrettentésről, azt sokan félreértették. "Nem azt mondtam, hogy Magyarországnak ebben szerepe van, hanem hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül" - közölte. Úgy folytatta: Oroszország atomhatalom, és a NATO-nak vannak olyan tagjai, amelyek atomhatalmak. Európa alapvető biztonsági garanciáját a nukleáris elrettentés biztosítja, hiszen mindkét fél tudja, hogy ha "belépünk egy eszkalációba, az "zero game", annak nincs nyertese" - fejtette ki a vezérkari főnök.
Magyarországon kiemelt fontosságú a tartalékos állomány felépítése. "Ők a mi nagyköveteink az adott térségben, községben, rajtuk keresztül érjük el az állampolgárokat" - hangsúlyozta Böröndi Gábor. A legjobb kiképzést, felkészítést kell kapniuk, "élményszerűvé kell tenni a kiképzést", ennek eleme, hogy a hétvégén tartott gyakorlaton éleslövészetet hajtanak végre.
Jelezte azt is, hogy
a hétvégi gyakorlatokon részt vevők számát a mostani háromszáz-négyszázról két-háromezerre tervezi emelni.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a vezérkari főnök a háborús eszkalációról azt mondta, "ha nem is érint közvetlenül bennünket, csak a közvetlen környezetünket, akkor is olyan biztonsági kihívások lesznek, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie". "Vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül, pont a béke érdekében" - hangsúlyozta Böröndi Gábor.
Úgy fogalmazott: "a háború olyan műfaj, hogy ott nincs második helyezett". Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága az első, a Magyar Honvédségnek ezt kell garantálnia, "vissza kell mennünk a gyakorlótérre, magasabb szintre kell emelnünk a felkészítést, kiképzést és a harcászati vezetést".
Beszélt arról is, hogy le kell vonni az orosz-ukrán háború eddigi tanulságait, például
a felderítés, hírszerzés fontosságát, és a mélységi tűzcsapások jelentőségét,
amivel az utánpótlási vonalakat lehet megbontani. Kiemelte, hogy "az ukrán légvédelem, a nyugati technológiával megerősítve, pajzsként védi az ukrán légteret". Vissza kell térni az összfegyvernemi harchoz, meg kell erősíteni a felderítési képességet és be kell hozni "a drónkultúrát" - közölte a vezérkar főnöke.
Azt mondta: "peremvonalban lévő ország vagyunk a NATO szempontjából". Hét-nyolcszáz kilométer mélységet jelent a felderítési képesség, mert "ami már a határhoz érkezett", arra a reagálási idő csökken - magyarázta, hozzáfűzve, a magyar katonai felderítés, hírszerzés rendelkezik azzal az emberi és technikai erőforrással, amely megfelelő "előrelátást" biztosít.