Magyarország tavaly csaknem 1000 milliárd forintot fordított védelmi kiadásokra – ez derül ki a NATO 200 oldalas, éves főtitkári jelentéséből.
"Azt látjuk benne, hogy a GDP-arányos védelmi kiadások 2022-ben 1,44 százalékot értek el, a cél 2 százalék lenne 2024-re. Voltak olyan előrejelzések, hogy ezt a 2 százalékot hamarabb is el lehet érni, talán már 2023-ban, és 2022-re is 1,7-1,8 százalékos szintet vártak. Ugyanakkor hozzá kell tenni, lehet, ebben szerepet játszott a GDP-növekedés is" – értékelte az adatokat az InfoRádióban Hecker Flórián, a Világgazdaság című lap munkatársa.
Mint rámutatott, még a NATO-főtitkár is megjegyezte, a valóságos 7 helyett 9 tagországot vártak abba a csoportba, amely már most eléri a 2 százalékos ráfordítást, de az érintett két országban a gazdasági növekedés tolta el az arányokat, és Magyarország 4,6 százalékos GDP-növekedési adata is az első harmadban van a mezőnyben – az 1,44 százalék viszont így középmezőnynek számít a szervezetben.
"Ugyanakkor,
ha a védelmi kiadások közül megnézzük azt a részt, hogy Magyarország mennyit költött haditechnikára – lőszerre, fegyverekre –, akkor a költésen belül egy 48 százalékos arányt látunk,
ami egy olyan mutató, amellyel a NATO-közösséget vezetjük" – mondta Hecker Flórián, aláhúzva, a mögöttünk lévő görögök százalékos aránya 45 százalékos, Luxemburgé 39, amiből az látszik, hogy a védelmi felszerelést ugyanolyan mértékben fejlesztjük, mint más tagállamok.
Utalt még egy kutatásra is, amely szerint a lakosságnak csak 10 százaléka ellenzi a védelmi kiadások növelését, ebből pedig egy "nagyon NATO-párti közvélemény" képe rajzolódik ki.
"Bőven 70 százalék fölötti arány mondja azt, hogy még mindig támogatná a NATO-belépést, és csupán 9 százalék mondja azt, hogy kiléptetné az országot a NATO-ból. Ezzel a tizedik leginkább NATO-párt ország vagyunk a közösségben."
A magyar költés forintosítva annyit tesz: majdnem 960 milliárd forint ment a magyar haderő fejlesztésére. 2014-ben ez a szám 250 milliárd forint környékén alakult.