Takács Péter felidézte, már tavaly év végén ígéretet tett arra, hogy egy külön munkacsoport fogja vizsgálni a meglévő indikátorrendszert, a tapasztalatokat feldolgozzák. A munkacsoportba meghívást kaptak a Magyar Orvosi Kamara, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), az Országos Kórházi Főigazgatóság képviselői, a kollegiális szakmai vezetők, gyakorló háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátó fogorvosok és a szakmai kollégium illetékesei.
A változásokról beszámolva Takács Péter elmondta, az eddigi 12 indikátorból hármat korszerűbbre cseréltek a szakma javaslata alapján, és az eddigi három százalékról 11 százalékra emelték az indikátorrendszer finanszírozást érintő részeit.
Eddig a finanszírozás mindössze 3 százaléka függött valamilyen minőségi vagy teljesítményelemtől,
a fennmaradó részt minden hónap elején megkapták a háziorvosok.
A hosszú távú cél, hogy a háziorvosok a terhelésüknek megfelelő finanszírozást kapjanak, az indikátorrendszer változása ebbe az irányba megy.
Az államtitkár szerint a háziorvosok jelentős része több forráshoz fog jutni, és lesznek olyan praxisok, amelyek az eddigi finanszírozásukhoz képest kevesebbet kapnak majd.
NEAK-adatokat ismertetve elmondta,
az ötven legrosszabbul járó praxis közül tíz éri el a szakmai minimumnak tekinthető 1200 fős lakosságszámot,
három olyan praxis van, amely eléri az átlagos praxisméretet (1650 ember), és vannak azok a praxisok, amelyek nagyon alacsony betegszámmal működnek.
Példaként Takács Péter megemlítette: van olyan Vas vármegyei praxis, ahol 419 bejelentett lakóra papíron kilenc rendelőt üzemeltetett egy orvos, 2,5 millió forintos havi finanszírozásért. Valójában egyetlen rendelő működött, a fennmaradó nyolcra fix díjazást kapott. Volt olyan szolgáltató is, amelyhez 166-an vannak bejelentkezve, de finanszírozása meghaladja a hárommillió forintot havonta. Ezekre az anomáliákra is ráirányítja a rendszer változása a figyelmet.
Megvizsgálták az egy betegre jutó havi finanszírozást is, ahol szintén óriási eltéréseket tapasztaltak - számolt be az államtitkár. Egy átlag praxis 2850 forintot fordít betegellátásra havonta, a két szélsőérték pedig a 20 417 forint és 871 forint volt betegenként. "Méltánytalan eltérések vannak a finanszírozásban" - mutatott rá.
Takács Péter kitért arra, hogy
számítanak a háziorvosok véleményére is, akiktől eddig is számos jó javaslat érkezett az indikátorrendszerhez.
Példaként említette a diabéteszgyógyszerek felülvizsgálatára, a vérnyomásgyógyszerek beállítására vagy a mammográfiás vizsgálatokra vonatkozókat.
Az egészségügyi államtitkár közölte azt is, hogy a háziorvosi kollegiális vezetők javaslatára egy három hónapos átmeneti időszakról döntöttek. Volt olyan praxis, amely nem tett eleget a NEAK felé jelentési kötelezettségének és ezért kapott kevesebb finanszírozást. Egy három hónapos átmeneti időszak elegendő lesz arra, hogy ezeket a jelentési elmaradásokat, hiányosságokat kiküszöbölhessék. E három hónap alatt kompenzációt fizet a NEAK azoknak a praxisoknak, amelyek az új finanszírozási rendszerrel rosszabbul járnának.
Erre a háziorvosok közül azok jogosultak, akiknek finanszírozásában 100 ezer forintnál nagyobb bevételkiesés jelentkezne, az alapellátó fogorvosoknál pedig 75 ezer forint a határ.
A háromhavi kompenzációra a kormány 900 millió forintot biztosít - mondta Takács Péter, hozzátéve, hogy ez a konstrukció júliustól már nem él.
Mindemellett a NEAK egy call centert hozott létre, ahol a háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátó fogorvosok tájékoztatást kaphatnak az új indikátorrendszerrel kapcsolatban.
Az alapellátó fogorvosoknál sor került a pontérték-revízióra is; a modern fogászati ellátásokat magasabb pontértékkel finanszírozzák, ez együtt jár egy pontszámemeléssel is - mondta Takács Péter.