Egy uniós irányelv szerint a magánszférában működő és 250 főnél több munkavállalót alkalmazó cégeknek létre kell hozniuk egy kommunikációs csatornát a jogsértések bejelentésére – ismertette az egyik változást az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés keddi plenáris ülésén. A közszférában a 10 000 főnél kisebb települések önkormányzatai és az 50-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató helyhatósági szervezetek erre nem kötelesek – tette hozzá Répássy Róbert.
További módosítás, hogy Magyarországnak ki kell jelölnie a bejelentéseket fogadó állami hivatalt és garantálnia kell a panaszos védelmét. A védelem több elemét részletezi az irányelv, ilyen különösen a megtorlás tilalma, azaz hogy a bejelentés megtétele miatt nem érheti hátrány a bejelentőt: nem lehet emiatt a fizetését csökkenteni vagy felmenteni a bejelentés megtétele miatt. A védelem részét képezi továbbá a bejelentőt illető költségmentesség az őt érintő hatósági és bírósági eljárásokban, továbbá a felelősségmentesség az általa bejelentett információkkal összefüggésben – ismertette a politikus.
A Fidesz vezérszónoka, Demeter Zoltán azt mondta, hogy a javaslat célja a jogharmonizáció. A KDNP-s Vejkey Imre fontosnak tartja, hogy
az előterjesztés lehetővé teszi az alaptörvénybe foglalt értékek és a magyar életmód megvédéséhez fűződő panaszok bejelentését is.
Felszólalásában emlékeztetett, bárki bejelentést tehet az ellen, aki kétségbe vonja azt, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők, az ellen, aki tagadja a nácik vagy kommunisták bűneit, az ellen, aki akadályozza a nemzeti jelképek tiszteletét és használatát, s az ellen, aki kétségbe vonja a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmét vagy a születési nemhez megfelelő önazonossághoz való jogot.
A DK vezérszónoka, Sebián-Petrovszki László
a Fidesz „legaljasabb politikai trükkjének” nevezte,
hogy a javaslat szerint bejelentést lehet tenni a magyar életmód védelme érdekében. Szerinte ilyenről szó nem volt az uniós irányelvben, azt csak a fideszes képviselők, illetve a kormány képviselő rakták bele. „Ez semmi mást nem szolgál, minthogy azt a fajta hangulatkeltést, amit évek óta önök tesznek, ezen a téren annak újabb muníciót adjanak” – üzente a kormánypárti politikusoknak a DK-s képviselő.
A Jobbik vezérszónoka Dudás Róbert nem érti, hogy mi az a magyar életmód, hiszen a társadalom sokféle, eltérő élethelyzetű emberből áll, tehát, hogy úgy látja, hogy a Fidesz–KDNP már megint csak ellenségeket keres, hogy erősítse a széthúzást, az uszítást és a gyűlöletet. A Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István arra hívta fel a figyelmet, hogy az indítvány által említett értékeket már védik más jogszabályok és aki a magyar életmódot szeretné óvni, az szerinte inkább fejlessze az oktatást és az egészségügyet. A Párbeszéd képviselője, Tordai Bence „csurkista” megfogalmazásokat vélt felfedezni a magyar életmód védelméről szóló passzusokban és attól tart, hogy
ezeket a rendelkezéseket is az LMBTQ-emberek elleni támadásra használják majd.
Répássy Róbert államtitkár zárszavában visszautasította ezt.