A magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosításával indokolta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az orvoskamaráról szóló törvénymódosítást, amely a kötelező kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja.
A kivételes eljárásban tárgyalt, az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításának összevont vitájában Takács Péter úgy fogalmazott, "azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestületi jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait".
Vérlázítónak és elfogadhatatlannak nevezte azt a hozzáállást a kamara részéről, hogy ha nem ért egyet a kormánnyal, akkor a betegellátást veszélyeztető akcióba kezd. Ráadásul egy olyan területen teszi ezt, ahol korábban a kamara szakmai konszenzusról biztosította a kormányt - tette hozzá.
Takács Péter elmondta, az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban a MOK javaslatait szinte kivétel nélkül átvezették, az új szerződéseket a kamara aláírásra javasolta. Néhány nappal később a kamara mégis azt kérte a tagjaitól, ne írják alá a szerződést és ne vegyenek részt az ügyeleti ellátásban - mondta, úgy értékelve ezt, hogy a kamara politikai hangulatkeltésbe kezdett.
Azt is állította, hogy a kamara valótlan állításokat is terjesztett az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban.
Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka azt az álláspontját hangoztatta: a Magyar Orvosi Kamara "politikai aktorrá vált". A baloldali pártok kampányfinanszírozási ügyére hivatkozott, azt hangsúlyozva, hogy szerinte most ezeknek az összegeknek a "törlesztése zajlik". Felháborítónak nevezte, hogy míg a minisztériumi egyeztetések során a háziorvosi kamara vezetője támogatandónak tartotta az új ügyeleti szerződéseket, "máról holnapra" megváltozott a véleménye.
Azzal vádolta a MOK-ot, hogy megalázza az orvosi hivatást, megszegi saját küldetését, el akarja lehetetleníteni az egészségügyi ellátást.
A kamarának szolgálni kellene az orvosokat, nem fenyegetni - hangsúlyozta a kormánypárti képviselő, aki szerint a kamara morális terhet tett az orvosokra, amikor azt javasolta, hogy szegjék meg esküjüket és ne vállaljanak ügyeletet.
Szerinte a kamara éket verne orvos és beteg közé, és alkotmányos alapjogot sért ezzel a hozzáállással.
Komáromi Zoltán, a DK vezérszónoka "hazugságcunaminak" minősítette az orvosi kamarával kapcsolatos kormánypárti vádakat. Szerinte a MOK nem veszélyezteti a betegellátást, ugyanis soha nem mondta azt, hogy az orvosok ne vegyenek részt az ügyeletben. A MOK által kiadott dokumentumban az szerepel, hogy az orvosok vegyenek részt a régi ügyeleti rendszerben, és ne írják alá az új ügyeleti szerződést. "Szemenszedett hazugságnak" nevezte azt is, hogy a kamara etikai vizsgálattal fenyegetett volna háziorvosokat.
Hangsúlyozta: a kamarának már eddig is minden olyan jogosítványát lenullázta a kormány, amellyel javítani lehetne a kormányzat dilettáns működését. Így - jegyezte meg - a MOK nem élhetett vissza a hatalmával, "mert nem volt neki olyan".
Úgy vélte: Fidesz 20 éve a magyar orvosi kamarát egy nagymintás fókuszcsoportként működteti, azt gondolva, hogy amit velük meg lehet csinálni, azt az országgal is. Szerint a MOK egy "darálóba" került be, a kormány példát statuál a többi köztestület felé, így ezek majd nem mernek a jövőben felszólalni és kritikát megfogalmazni.
Hollik István (KDNP) szerint alapvető emberiességi, alkotmányossági kérdés az előterjesztés elfogadása, miután az orvosi kamara "megzsarolta" tagjait, amivel veszélyezteti a betegek ellátását. Felidézte: volt olyan tag, akit levélben értesített a kamara az etikai eljárás elindításáról, azért, mert tájékoztatta az orvosokat, hogyan tudnak részt venni az új ellátásban.
Szerinte ezzel a kamara pártpolitikai tevékenységet végez, amelyet az is bizonyít, hogy a MOK elnöke két éve maga is leírta, át kell alakítani az ügyeleti rendszert, de azt is írásba adta, hogy a kormány javaslata az ügyeleti rendszer átalakításáról találkozik az orvosi kamara egyetértésével. Kijelentette: mindaddig, amíg a tagság szükséges az orvosi hivatás végzéséhez, addig fenyegetés, ha valaki ellen etikai vizsgálatot indítanak. "Ez zsarolás, ráadásul az útszéli fajtából" - fogalmazott.
A MOK olyan feszültséget generált az orvostársadalomban, ami az elmúlt harminc évben nem volt tapasztalható. Ezért szerinte nincs más lehetőség, mint amit a kormány javasol, hogy megmaradjon a betegek ellátáshoz való joga és működjön az új ügyeleti rend.
Harangozó Tamás (MSZP) azt a kérdést tette fel: ki és hogyan veszélyezteti valójában a betegellátás biztonságát? Hozzátette: harminc éve nem történt olyan, hogy a meglévő ügyeleti rendszert ilyen mértékben alakítsák át a szakma megkérdezése nélkül, sőt a szakma véleményével szemben. Hangsúlyozta: az egészségügy átalakításába emberek halhatnak bele.
Tekintheti ugyan a kormány politikai aktornak a kamara vezetését, de valójában orvosok százai osztják ugyanazt a véleményt.
Sokan vallják, hogy az átalakítás nagyobb gondot fog okozni, mint amekkorát megold. Azt kérdezte: a jogszabály milyen módon fogja javítani az egészségügy helyzetét? Kórházi osztályok bezárását sorolta, amelyeket szakorvoshiány okozott. Bírálta, hogy továbbra is rendezetlen az egészségügyi szakdolgozók bére, a kórházak adóssága "évről évre a plafonon, és többéves várólisták vannak egyes beavatkozásoknál.
Miközben az egész ország érdeke, hogy megérkezzen az uniós pénz, a kormány pedig azt vállalta, hogy befejezi a "puccsszerű" jogalkotást, most szerinte éppen ezt teszi a javaslat egy nap alatti elfogadásával. "Most önök intézik el, hogy se pedagógusbéremelés, se egészségügyi fejlesztés ne történhessen a következő években az országban" - jelentette ki.
Lukács László György (Jobbik) azt kifogásolta, hogy nem a végrehajtói kamarával szemben lép fel a kormányoldal huszonnégy órán belül, holott annak vezetője éppen előzetes letartóztatásban van. Sem az iparkamarával szemben, amely minden évben ötezer forintot szed be a vállalkozásoktól, amiért semmit nem ad cserébe - tette hozzá. Azt mondta:
az egyes hivatások önszerveződéseit jelentik a kamarák, a kormány most ezt az önkormányzatiságukat akarja lábbal tiporni.
Háborúnak nevezte, ahogyan le akarják darálni az orvosi kamarát, amire szerinte úgy is lehet tekinteni, mintha "Pintér miniszter úr az orvosok közé lövetne". Önök huszonnégy óra alatt rácsapják az ajtót valakire és ki is végzik. Rendre akarják tanítani az orvosokat - mondta.
Hiányolta a társadalmi egyeztetést és azt is elmondta: Brüsszel emiatt fogja visszatartani a pénzeket. Szerinte Orbán Viktor célja, hogy különböző "műbalhék" árán kivezesse az országot az unióból. "Pedig nekünk Európa a biztonságunk" - mondta. Mindez szerinte összeegyeztethetetlen bármilyen konzervatív politikával és azt bizonyítják: nem akarják betartani az uniónak tett ígéretüket.
Kijelentette azt is: személyre szabott jogalkotás zajlik.
Szabadi István (Mi Hazánk) kiemelte: alapvetően nem támogatják a kamarai tagság kötelező jellegét, ha valaki egy szakmai szervezethez szeretne tartozni, tegye meg önként. Egy dolgozó el tudja dönteni, mi az érdeke - fogalmazott.
Úgy vélte, figyelemre méltó a Belügyminisztérium indoklása, amely szerint a kamara nem fenyegethet a kamarából való kizárással. De amikor kötelezővé tették a Covid-oltásokat, a kormány kötelezte az orvosokat az oltások beadására, és aki nem tett eleget ennek a kötelezettségének, attól megvonták a kamarai tagságot és nem praktizálhatott. Hangsúlyozta:
akkor használta a kamarát a kormány, de most, hogy a kamara kiáll egy ügy mellett, nincs rá szükség. Ez tükör a kormány működéséről
- jelentette ki. A képviselő szerint egyre nagyobb szükség lenne egy önálló egészségügyi minisztériumra, amelyet valóban szakemberek vezetnek. Mindazonáltal nem szeretnék, hogy kötelező jelleggel kelljen valakinek egy kamarához tartozni, tagsági díjat fizetni.
Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormány úgy csinál, mintha szakmai kérdés lenne a nem kötelező kamarai tagság, azonban ez a javaslat nem más, mint aljas, kicsinyes bosszú. Nem az orvosok zsarolnak, hanem a kormány zsarolja az orvosokat - jelentette ki.
A kormány háborút indított a betegek, a betegellátás és az egész egészségügyi rendszer ellen, amikor 2010 után megszüntette az önálló egészségügyi minisztériumot.
A kormány fenyegeti az orvosokat, amin keresztül a betegeket is fenyegeti, miközben a betegellátás már így is romokban van.
Úgy látja, az egészségügy veszélyeztetése 12 éve kezdődött, amikor a Fidesz átvette a kormányrudat. Sürgősen béremelésre lenne szükség az egészségügyi szakdolgozók esetében - mondta.
Szerinte a módosítással idős, nyugdíjas orvosokat arra kényszerítenek, hogy sokat utazzanak vállalva az ügyeletet. Ez tömeges felmondáshoz fog vezetni. Hangsúlyozta: nem az orvosi kamarának, hanem a betegeknek árt a javaslat, amelyet inkább vissza kellene vonni.
Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint amikor a kormány valódi problémákkal szembesül, nem terjeszt be "24 órás törvényjavaslatokat". A valódi problémák közé sorolta, hogy
- a háziorvosok átlagéletkora hatvan év körül van, és a kormány nem tud választ adni arra a kérdésre, hogyan lesz több háziorvos.
- Azzal kapcsolatban sem terjesztett be a kormány javaslatot, hogy ma egy nap egy háziorvosra közel félszáz beteg jut, akivel csak 10-12 percet tud foglalkozni, azaz leterheltek a háziorvosok.
- Arra sincs megoldás, hogy telefonon szinte lehetetlen elérni a háziorvosokat.
A törvényjavaslatot a hatalomgyakorlás fitogtatásának, egy konfliktus erőből történő megoldásának, egy kisebb hatalommal rendelkező rovására történő büntető jellegű törvényalkotásnak tartotta.