Lukács László Budapesten született 1936. július 31-én örmény eredetű, katolikus családba, édesapja gyermekorvos volt. Tízéves korától a budapesti piarista iskolában tanult; 1954-ben a rend tagja lett és 1959-ben szerzetesi örökfogadalmat tett, 1961-ben pappá szentelték.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1963-ban magyar-angol szakos középiskolai tanári oklevelet, majd 1965-ben irodalomtudományi doktorátust szerzett. Tanári pályáját 1963-ban a kecskeméti piarista gimnáziumban kezdte, ahol diákotthoni prefektus, 1967-től a diákotthon igazgatóhelyettese, 1975-től pedig a gimnázium igazgatója volt.
1985-ben teológiai doktori fokozatot szerzett. 1976-tól 1988-ig, valamint 1995-1999-ben asszisztensként tagja volt a magyar piarista rendtartomány vezető testületének.
Mivel 1984-ben Lékai László bíboros a Vigilia folyóirat szerkesztésével bízta meg, pályáját Budapesten folytatta. A piarista gimnáziumban 1989-ig tanított angolt, a Kalazantinum Hittudományi Főiskolán pedig 1985-től alapvető hittant. Utóbbinak 1987-ben igazgatását és dogmatikai tanszékét is átvette.
Ő szervezte meg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolát, ezt 2006-ig főigazgatóként, 2008-ig pedig rektorként vezette, a dogmatikát 2015-ig tanította.
1989-től a Magyar Katolikus Püspöki Kar rábízta a katolikus sajtó további intézményeit is. Az Új Ember hetilapnak 1999-ig felelős szerkesztője és kiadója, a Magyar Kurír hírszolgáltatásának pedig 1998-ig felelős kiadója volt. Eközben 2000-ig ő vezette a püspöki kar tömegkommunikációs irodáját, így kulcsszerepe volt II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásának megszervezésében is.
Munkásságát több külföldi és hazai díjjal jutalmazták, egyebek mellett megkapta a Pro Urbe Budapest és a Pro Cultura Christiana kitüntetést, valamint a Magyar Érdemrend középkeresztjét.
Lukács Lászlót 2022 novemberétől többféle betegséggel ápolták a Budai Irgalmasrendi Kórházban, ahol szombat reggel hunyt el.