A február 4-i szélvihar nyomán özönlenek a bejelentések a biztosítókhoz. Hétfő estig 13 ezren fordultak a társaságokhoz az okozott károk miatt, de ez a szám az elkövetkező napokban várhatóan még jelentősen tovább nő. (A Balaton térségében is rendkívül erős széllökések voltak, s nem kizárt, hogy az üdülőtulajdonosok közül sokan még nem is szembesültek a következményekkel.)
Elmondható, hogy az ország egész területére kiterjednek a károk, a települések közül Budapest mellett Pécsről, Kaposvárról, Székesfehérvárból, Tatabányáról, Bajáról, Szekszárdról, Felcsútról, Nyírvasváriból érkezett nagy számú bejelentés – olvasható a Magyar Biztosítók Szövetségének közleményében.
A gyorsjelentések nyomán a társaságok eddig
1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre.
Ezek csak a lakásbiztosításokra elkülönített összegek. A jelzett adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekben és közintézményekben keletkezett károkra kifizetett összegek. A bejelentések okai igen széles körűek: áramkimaradás, megbontott tető, fakidőlés, vihar által elsodort tárgyak, kidőlt kerítés, bedőlt kémény, melléképület károsodása, idegen tárgy rádőlése. Előreláthatólag jelentősek lesznek a casco-szerződésekre kifizetett kártérítések is az olyan esetek nyomán, amikor fák vagy faágak dőltek a gépjárművekre. (Ezekben az esetekben a kötelező gépjármű biztosítás nem téríti meg az okozott károkat, csak a teljes körű, a töréskárokat is magában foglaló casco.)
Felidézik, hogy csaknem napra pontosan egy éve, január 30-án hasonló erejű orkán pusztított Magyarországon. Akkor egy hétre rá a csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a 27 ezret, kifizetések és a tartalékolások összege közel 2,85 milliárd forintot tett ki – az ipari károkkal együtt pedig közel három és fél milliárdot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tehát úgy tűnik, hogy
a viharszezon – amely elnevezés korábban inkább a május–augusztusi időszakot jellemezte – kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is.
2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után három milliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként.
A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká – emelik ki. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített úgynevezett biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.)
A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez.
A károk észlelését követően az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.
Lambert Gábort, a Mabisz kommunikációs vezetőjét az InfoRádió kérdezte a témában, a beszélgetést alább meghallgathatja.