Rendeletet módosított a Belügyminisztérium a polgári engedetlenkedő pedagógusok elbocsátása ügyében - írta meg az Infostart is. A változtatás értelmében "a munkáltató a jelenleg hatályos jogszabály alapján is rendkívüli felmondásra jogosult abban az esetben, ha a pedagógus kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi". Emellett az eddiginél (15 nap) több időt és mérlegelési lehetőséget kaptak a munkáltatók a rendkívüli felmondásra, illetve arra, hogy annak gyakorlásától eltekintsen.
- A rendelet szövege szerint a tudomásszerzéstől egészen az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor, de legfeljebb egy éven belül kirúgható az érintett tanár.
- Ha pedig a a zárónap és a tanév befejezése között jut a munkáltató tudomására olyasmi, ami felmentésre vagy felmondásra adhat okot, akkor a következő tanév augusztus 1-ig dönthet úgy, hogy elküldi a pedagógust.
A rendelet pénteken lépett életbe, de akár visszamenőleg is alkalmazható, ha a hatálybalépést megelőző 15 napban olyasmit tett a pedagógus, ami a munkáltató szerint rendkívüli felmentésre vagy azonnali hatályú felmondásra adhat okot.
A kormány nem is titkolja, hogy az elmúlt hónapokban látott tiltakozási hullámra, a rendszeres sztrájkokra és polgári engedetlenségi akciókra reagál a mostani intézkedéssel.
A rendelet azokra is vonatkozik, akik 2023. január 13-a előtt vettek részt polgári engedetlenségben: a PSZ felhívja a figyelmet, hogy a visszamenőleges hatály minden alapvető jogot sért.
Pénteken a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közölte: a kormány meghátrált, és bejelentette, hogy a szakszervezet csatlakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által január 23-tól meghirdetett sztrájkhoz. A lapunkhoz is eljuttatott értékelés szerint a belügyminisztert a polgári engedetlenkedő szentgotthárdi tanárok kényszerítették meghátrálásra, ugyanis
"a tantestület nagy része, 29 pedagógus egységes kiállásával bebizonyította, hogy nem lehet egy egész tantestületet kirúgni az amúgy is nagy pedagógushiány közepette".
A PSZ szerint ugyanakkor a kormányrendelet ellentmondásai számos kérdést vetnek fel: egyebek között azt, hogy a szabályozás nincs összhangban a háborús veszélyhelyzet idejével, hiszen az jelenleg május végig tart, miközben a pedagógusokat nemcsak 2023. augusztus 1-jei, hanem akár 2024. augusztus 1-jei kirúgással is fenyegeti. A szakszervezet kijelentette: a háborús veszélyhelyzetnek eddig sem volt és ezután sem lesz semmi köze az oktatásban dolgozók tiltakozásához.
Úgy látják, hogy az éjszaka megjelent rendelet sérti a törvény előtti jogegyenlőséget is, mert a munkáltatókat jogtalan előnyben részesíti a munkavállalókkal szemben. "Diszkriminatív ugyanis, hogy az azonnali hatályú felmondás lehetőségét - időben - csak a munkáltató számára hosszabbítja meg, míg korábban 15 nap állt rendelkezésre a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt."