Mára a lakosság is érezheti a bőrén, a fürdőüzemeltetők azonban már korábban is megtapasztalhatták az energiaár-emelkedést, éppen ezért a lehetőségeikhez, valamint adottságaikhoz igazodva hoztak meg bizonyos takarékossági döntéseket. Ezek között említette a fürdőszövetség főtitkára a termálvíz energiatartalmának minél nagyobb mértékű, a korábbiakhoz képest még hatékonyabb kihasználását.
Ehhez kapcsolódik a hőszivattyúk üzemeltetésére, amik öt-hatszoros hatásfokkal dolgoznak – igaz, meglehetősen áramigényesek is, de utóbbira a napelemek telepítése tökéletes megoldást jelent, mert úgy a többletenergia-költséget gyakorlatilag helyben meg lehet termelni. Ezt részben saját, részben energiahatékonyság-növelő beruházásokra szóló pályázati forrásokból tudták/tudják megoldani a fürdők – magyarázta Balogh Zoltán. Ezen pályázati lehetőségeket a szövetség is szorgalmazta, hogy minden létesítmény végrehajthasson a hosszú távű működését megalapozó fejlesztést.
Magyarországon nagyjából 220 turisztikailag releváns fürdő van, melyeknek több mint a fele tagja a Magyar Fürdőszövetségnek – egészen pontosan 105 üzemeltető, de ezek közül jó néhánynak több létesítménye is van. (Ilyen például a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.) A 2022-es évet illetően óriásiak voltak az előzetes várakozásaik, hiszen a pandémiát követően ez volt az első esztendő, amikor semmilyen korlátozást nem kellett elszenvednie a fürdőknek és normál üzemben tudtak volna működni.
A háborús helyzet azonban rendkívüli mértékben befolyásolta a látogatottságot:
míg a belföldi forgalom visszatért a 2019-es bázisév szintjére, talán meg is haladta azt, addig a külföldi forgalomról ez már kevésbé mondható el. Az orosz és az ukrán turisták értelemszerűen teljesen elmaradtak, de a nyugat-európaiak is sokkal óvatosabbak voltak a szomszédos országban zajló konfliktus miatt – mondta a főtitkár.
A szövetség az új évvel kapcsolatban sem túlzottan optimista. Balogh Zoltán szerint az élet minden területén tapasztalható drágulás miatt az emberek nagyon meggondolják, hogy mire költsenek, a fürdőlátogatás pedig nem alapszükséglet.
„A 2022-es év még viszonylag jól telt, de már látni, hogy 2023-ra jó néhány fürdő nagyon óvatosan tervez” – jegyezte meg. Így aztán
sokan már a téli szünet után azonnal bezárnak – adott esetben elvégeznek közben felújítási, karbantartási munkálatokat –, és csak a nyári szezonra terveznek újranyitni,
ezzel is csökkentve a költségeiket.
Megjegyezte, volt ugyan állami beavatkozás a turisztikai akcióterv elfogadásával, de az elsősorban a szálláshely-szolgáltatók számára kedvezett, a fürdők számára egyedül a SZÉP-kártya zsebeinek megszüntetése jelent releváns segítséget. Azt az elmúlt években is érezték, hogy ez az intézkedés "meglökte" a belföldi turizmust, ezért azt remélik, hogy annak bővülésével túlélhetik a 2023-as évet.
A főtitkár szerint a kisebb fürdők között jó néhány olyan lesz, amely nem fog tudni most működni. Az újranyitásuk pedig nagyban függhet attól, hogy sikerül-e megtartaniuk a jól képzett munkaerőt, mert ezeket az embereket nagyon nehéz pótolni.