Egy 69 éves férfi és lánya – aki a későbbi csalásokról nem tudott – tulajdonában állt egy halastó. A férfi elhatározta, hogy a halastavat fejleszteni fogja, azonban a saját cége ehhez nem rendelkezett elegendő forrással. A vádirat szerint a férfi eltervezte, hogy a fejlesztéshez a támogatási feltételeket kijátszva, pénzt fog kicsalni az Európai Halászati Alapból.
A halastavat a férfi és lánya bérbe adta a férfi cégének. A férfi belefogott az elhatározásába, és a cég képviseletében 2009 júliusában támogatás iránti kérelmet nyújtott be egy központi állami hivatalhoz. A kérelemhez csatolt két másik cégtől származó árajánlatot a tervezett rekonstrukciós munkákra, de eltitkolta a támogatást elbíráló és folyósító állami szerv elől, hogy – alvállalkozói szerződés, gép bérbeadása és munkaerőkölcsönzés útján – valójában a saját cége fogja a munkákat elvégezni. Mindez a pályázatból kizáró oknak számít.
Ezután a férfi 2011-ben hasonló módszerrel egy újabb pályázatot nyújtott be, és a két igénylés alapján – utófinanszírozás keretében, több ütemben – 2010 és 2014 között
több mint 373 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Az OLAF megvizsgálta a támogatásokat, és igazságügyi ajánlásokkal élt az ügyészség felé, ami elindította a büntetőeljárást.
Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen. A bíróság egy év és tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Emellett 1.750.000 forint pénzbüntetésre ítélték őt, és két évre eltiltották a cégvezetéstől. A bíróság a férfitól 313 millió erejéig vagyonelkobzást rendelt el, mivel a vagyoni hátrányt ekkora összegben látta megállapíthatónak.