Míg béke nem lesz, bármilyen nem szándékos, véletlen esemény is magában hordozhatja a háború eszkalálódásának a lehetőségét, ami mindenképpen elkerülendő – nyilatkozta az Indexnek Szalay-Bobrovniczky Kristóf, utalva arra, amikor novemberben rakétabecsapódás történt Lengyelországban. Kiemelte: az orosz–ukrán háborút illetően a magyar álláspontot nem megingatta, hanem megerősítette az incidens: békére van szükség.
„Amíg azonban a nyílt fegyveres konfliktus fennáll, ilyen incidens a legfejlettebb légvédelmi rendszerek korában is előfordulhat”
– jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy reálisan mikor és hogyan érhet véget az orosz–ukrán konfliktus, a tárcavezető úgy fogalmazott, hogy nem szeretne elemzői véleményt mondani, azt meghagyná az arra hivatottaknak. Honvédelmi miniszterként elsősorban az a feladata, hogy mindent megtegyen a magyar emberek biztonságának megőrzése érdekében. Szerinte katonai értelemben is minden eshetőségre fel kell készülni, míg el nem kezdődnek a béketárgyalások.
Mások mellett arra is kitért, hogy a déli határon egyre inkább a rendőrség és a határvadászok veszik át a migrációs nyomás miatti határvédelmi feladatokat, így mind több katonát tudnak bevonni a gyakorlatokba, készenléti feladatokba. „Békeidőben is fontos, hogy jól szervezettek, erősek legyünk, ismerjük és a legjobban használjuk ki a lehetőségeinket” – fűzte hozzá.
Hogy eszközoldalon melyek lehetnek az első kézzelfogható eredményei a modern hadsereg építésének, a tárcavezető emlékeztetett: az első igazán látványos részeredmény a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek legördülése lesz júniusban. Több hónapos folyamat, de mostantól folyamatosan készülnek a jelenlegi legmodernebb járművek, amelyeket elsőként a magyar hadseregben rendszeresítenek. Ugyanakkor
már most szerte a világon nagy az érdeklődés a Zalaegerszegen gyártott harckocsik iránt
– tette hozzá.
„Valódi újdonság a harckocsitesztpálya is. Nagyon fontos a Várpalotára kerülő robbanóanyag- és lőszergyár is, nem túlzás, hogy stratégiai jelentőségű egész Európa védelmi ipara szempontjából. A Lynx KF41-esek mellett a kiemelt beszerzések közé tartoznak a NASAMS légvédelmi rendszerek, a svéd Carl-Gustaf M4 páncéltörő eszközök, a német Leopard 2A7HU harckocsik és a Kiskunfélegyházán gyártott CZ Bren kézifegyverek” – sorolta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az interjúban arról is beszélt, hogy
Magyarország fölé „vaskupolát” húznak
az izraeli rendszer elemeiből, ami százmilliós nagyságrendű tételt jelent, de nem forintban, hanem euróban. Beérkeznek az izraeli gyártású, rövid-közepes és hosszú hatóságú radarrendszerek, amelyek kiegészülnek a norvég–amerikai gyártmányú légvédelmi rakétákkal. Ezek együttműködve az izraeli Vaskupolához hasonló módon biztosítják majd Magyarország légterét. Ezzel Magyarországon megjelenik a haditechnika csúcsa a légtérvédelemben – fejtette ki.