Az orosz-ukrán háború a geopolitikai tényezők mellett azért Európát sújtja a legerősebben, mert itt fizikai szempontból is hiány van az energiából – mondta a kerekasztal-beszélgetésen Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Deák András szerint több évig is eltarthat, míg megtörténik a helyreállás, és ha a háborúban nem lesz megoldás és az oroszok nem indítják újra a gázellátást, akkor a világpiacnak 2-3 év kell, hogy a háború előtti helyzetre jusson vissza. Jelenleg sok mindent ki lehet váltani és sokat meg lehet takarítani, de az adaptációk kétharmadának más gázpiacokról kell jönnie.
Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője felhívta a figyelmet: Európában a kedvezőtlen hírek ellenére most még nincs recesszió, ugyanakkor
a bizalmi indexek mélyebben vannak Kínában, az Egyesült Államokban és Európában is, mint a Covid válságidőszakában.
"Mind a három nagy régió bizalma katasztrofális. Ehhez képest a reálgazdasági teljesítmény egyáltalán az" – jelentette ki.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese kiemelte: bár az élelmiszerárak az elmúlt másfél évben az energia mellett a legnagyobb tételben járultak hozzá itthon az infláció emelkedéséhez, Magyarországon éveken keresztül nyomottak voltak az élelmiszerárak.
"A termelői oldalról az a probléma, hogy még ennél is lehetne magasabb az élelmiszerek ára. Tegyük hozzá:
Magyarországon az elmúlt harminc évben azzal tartottuk alacsonyan az inflációt, hogy borzasztóan olcsók voltak az élelmiszerek"
– mondta Papp Gergely.
Balatoni András emlékeztetett: Magyarországon az egyik legmagasabb az élelmiszerinfláció Európában, a vállalatok pedig szerinte messze a költségek növekedése felett áraznak, miközben a magyar mezőgazdaság termelékenysége elmarad az Európai Unió átlagától.