A lakások 12 százaléka nem lakott Magyarországon, ez 4-500 ezer lakást jelent - mondta az InfoRádióban Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Az már egy másik kérdés, hogy ezek milyen állapotban vannak, és mennyire érdemes felújítani őket. Jellemzően ugyanis ezekre alig van pénzük a tulajdonosoknak. Különösen az olyan településeken, ahol maga az ingátlan pár millió forintot ér, és a renoválás akár 10 millióba is kerülhet.
A fővárosban értelmezhető lehet befektetési céllal belevágni, de a kisebb településeken aligha. Ez utóbbin próbál segíteni a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely szociális bérlakásokat létesít a 300 legszegényebb településen. Mindezt a Felzárkózó települések elnevezésű programban keretén belül tennék, amely uniós pénzből kétezer szociális bérlakást hozna létre. 2026 június 30-ig valósítanák ezt meg.
Az üres lakások úgy kerülhetnének a képbe, hogy a programot részben a településeken található házak felújításával, korszerűsítésével valósítanák meg. A szociális bérlakások bérbeadását és kezelését szociális lakásügynökség végzi majd, a bérlőket pedig pályázat útján választják ki.
Az InfoRádióban nyilatkozó szakértő szerint csak
Budapesten 50-70 ezer üres lakás lehet.
Ezekkel is enyhíteni lehetne a lakhatási válságot.
Budapesten a városvezetés szeretné az üres ingatlanokat hasznosítani például a már említett lakásügynökségek létrehozásával. Erről már másfél éve készült egy dokumentum. Akkor, 2021 februárjában jelentették be a Budapest Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely kiemelt célként határozta meg a megfizethető bérlakások számának a növelését, és ezen belül a Fővárosi Lakásügynökség elindítását.
Az I. kerületben már csináltak egy ilyen ügynökséget, a VIII. kerület nagyon közel áll hozzá. Azonban egy ilyen program akkor működik, ha saját tulajdonú, viszonylag jó állapotú lakások is bekerülnek a programba, és a piacról is bérelnek lakást, és a kettő együtt tud pénzügyileg egy működtethető rendszert adni - vázolta a megvalósulás alapfeltételeit a szakértő.
A gond az, hogy a fővárosnak és a kerületi önkormányzatoknak olyan minimális forrásaik vannak erre, hogy
nagyon nehezen tudnak elindulni.
Amíg nincs egy egyértelmű döntés arról, hogy fontos társadalmi cél a lakhatás, addig nagyon nehéz ebben a programban mérhető nagyságú eredményt elérni - fogalmazott.
Kérdésként merül fel, hogy miért hagyják az emberek kihasználatlanul az ingatlanjaikat. Hegedűs József meglátása szerint a lakástörvény nagyon komoly hátránya, hogy mind a bérlőt, mind a tulajdonost bizonytalan helyzetbe hozza. Vannak olyan helyzetek, amikor a bérlő van kiszolgáltatva a tulajdonosnak, de fordítva is előfordul az ilyesmi.
A sajtóban hatalmas port vert fel az a fővárosi eset, amikor fizetés helyett feljelentéssel fenyegetőzött egy budapesti albérlő, mondván, ha áram nélkül marad, akkor kiskorú gyermekei, várandós felesége is veszélyeztetve lesz. Kijelentette: felsorakoztatja az ismerőseit, s ha kell, erőszakkal is bent maradnak a lakásban - számolt be a botrányról az Infostart is.
Akkor a Blikk alapján azt írtuk: a lakást bérbeadó budapesti tanár-mérnök házaspárnak három éve nincs jövedelme, ráadásul az ELMŰ rajtuk akarja behajtani azt a 2,5 millió forintos tartozást, amit a bérlők halmoztak fel. Végül magánnyomozó rendezte az ügyet, de a tulajdonost így is milliós veszteség érheti.
Az ilyen helyzeteket előzné meg az ügynökség, mert mind a tulajdonos, mind a bérlő megbízna benne. A szervezet garantálná a lakbér utalását és a lakás állapotának megőrzését, de a bérbeadó sem emelhetné önkényesen mondjuk a lakbért. Ehhez kellene rendes jogi háttér és
ehhez törvényeket kellene módosítani.
A Városkutatás Kft. készített egy telefonos felmérést erről. A válaszok szerint sokan vannak, akik ilyen keretek között már szívesen bérbe adnak a lakásukat. Ami még nagy segítséget jelentene, hogy kellene felújítási támogatás (akár energiatakarékossági feltételekkel) a tulajdonosoknak, amelyet beépítenének valahogy a lakbérbe.