Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Varga Judit dönthet a Pesten elfogott drogbáró kiadatásáról

Infostart
2022. november 18. 18:23
A férfit az amerikaiak pénzmosással gyanúsítják, kiadatási őrizete alatt amerikai kábítószerellenes hivatal, a DEA nyomozói is felkeresték.

Elhúzódhat a Budapesten még a nyáron elfogott és a nemzetközi sajtóban csak a brazil Escobarként emlegetett Sergio Roberto de Carvalho drogbáró kiadatási eljárása – írja a hvg.hu. Ennek oka, hogy még nem érkezett meg a döntéshez szükséges összes irat Brazíliából.

A kiadatását az Egyesült Államok is kérte – derült ki azon a budapesti kiadatási tárgyaláson, aminek az a tétje, hogy Brazíliának kiadják-e a nemzetközi kábítószerpiacon meghatározó figurának számító, éveken át álneveken bujkáló férfit. A kiadatási eljárásról szóló tárgyalás végén a bíróság nem arról dönt, hogy Carvalhót kiadják-e, hanem arról, hogy kiadható-e.

A döntést Varga Judit igazságügyi miniszter hozza majd meg.

Neki kell döntenie arról is, hogy Brazíliának vagy az Egyesült Államoknak adja-e ki a férfit. A pénteki tárgyaláson kiderült: az ügyészség több pontban hiányosnak ítélte a kiadatási kérelmeket, és indítványozta a tárgyalás leállítását, amíg a szükséges dokumentumokat beszerzik.

Carvalho a bírónő kérdésére azt válaszolta, hogy akkor fogadná csak el a brazil kiadatási kérelmet, ha katonai börtönbe kerülne. A bírónő erre azt reagálta, hogy a gyanúsított nem tud feltételt szabni, ezt a bíróság úgy veszi, hogy nem járul hozzá a kiadatásához. Arra a kérdésére, hogy hogyan érzi magát, azt mondta,

„részlegesen elveszítettem a jobb szememre a látásomat, amióta a börtönben vagyok". Fogva tartása óta húsz kilót fogyott,

kardiológiai vizsgálatokra van szüksége, mellkasi fájdalmakra, hirtelen felgyorsuló szívverésre, izzadásra, depresszióra is panaszkodott.

A férfit az Egyesült Államok pénzmosás miatt akarja felelősségre vonni, míg Brazília drogkereskedelemért. Ha az Egyesült Államok bűnösnek találná, akkor ott húsz év börtönt is kaphat. Az igazságügyi tárca arról tájékoztatta az amerikaiakat, hogy tudja vizsgálni egyszerre az amerikai és a brazil kiadatási kérelmet. Nem mellékes, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között van egy kétoldalú egyezmény, ez alapján az amerikaiak kiadatási kérelme elfogadhatónak tűnik formailag.

A tárgyaláson kiderült:

Belgium is elfogatóparancsot adott ki ellene, de csak akkor kérné a kiadatását, ha Carvalhót se Brazíliának, se az Egyesült Államoknak nem adnánk ki.

Szintén a tárgyaláson derült ki, hogy az eljárás során több külföldi nyomozószerv, köztük az amerikai drogellenes hivatal, a DEA is meglátogatta a brazil férfit. A védelem részéről Novák Péter ügyvéd azt mondta, az, hogy a DEA ügynökei is meglátogatták a férfit, a kihallgatás igénye szerinte azt jelzi, hogy az Egyesült Államoknak igazából nem a kiadatás, hanem az információszerzés a célja.

Carvalho ügyvédei azt szeretnék, ha a férfit bűnügyi felügyelet alá helyeznék. Ezt azzal indokolják, hogy Brazília nem sieti el a kért dokumentumok elküldését, ami nem jogszerű, Carvalhótól pedig nem várható el szerintük, hogy a késlekedés ideje alatt a börtönben legyen.

A védelemnek kulcskérdés volt eddig is, hogy a brazil (és amerikai) hatóságok időben elküldik-e a kért dokumentumokat, ugyanis ez kapaszkodó lehet, ha a külföldi hatóságok kicsúsznak a határidőből. A bírónő ezzel kapcsolatban egy fontos megállapítást tett:

ha a brazilok nem küldték volna el időre a kérelmet, akkor Carvalhót szabadon kellett volna engedni.

De mivel a kérelem időben megjött, őrizetben maradt, még akkor is, ha további kiegészítő dokumentumokra lenne szükség, amelyek eddig valóban nem érkeztek meg. Azaz a bírónő érzékeltette, hogy önmagában azért nem fogják szabadon engedni a drogbárót, mert még vannak olyan iratok, amelyek nem érkeztek meg. Ezzel a védelem is tisztában van, de szeretné, ha a fogva tartást legalább enyhítenék, például házi őrizettel. Ezt a bíró elutasította.

A brazil hatóságok szerint nincs politikai szála a Carvalho ellen felhozott bűncselekménynek. Carvalho ugyanis azzal védekezik, hogy az ellene indított eljárás politikai indíttatású, ügyvédje pedig azzal érvelt, hogy Brazíliában nem kapna tisztességes tárgyalást. Ezzel szemben a brazil hatóságok azt közölték a magyar állammal, hogy ha kiadják Brazíliának a bűnözőt, akkor nem ítélik őt halálra, nem kínozzák meg, nem részesül majd megalázó bánásmódban, és a magyar hatóságok beleegyezése nélkül nem adják át vagy ki másik országnak.

Azt is garantálják a brazilok, hogy ha végrehajtják a Brazíliában kiszabott ítéletet, akkor Carvalho szabadon elhagyhatja Brazíliát.

A magyar rendőrség még június 21-én fogta el egy Vigadó téri étterem teraszán a világ egyik legnagyobb drogkereskedőjének tartott Carvalhót. A kalandos előéletű, számtalan álnevet használó, és az egyik személyazonosságával még a halálát is eljátszó bűnözőt a brazil hatóságok nemzetközi kábítószer-kereskedelem, maffiaügyek, csempészet, pénzmosás, okirat-hamisítás és emberölés miatt is keresték, az általa irányított bűnszervezet 45 tonna kokaint csempészett 2017 és 2019 között Dél-Amerikából Európába.

A hatóságok szerint ő volt a Brazíliából Európába tartó kábítószerexport egyik fő elosztója, Európa egyik legnagyobb kábítószer-kereskedője. A Carvalho által irányított bűnszervezet brazil kikötőkön exportált kokaint belga, olasz, német, spanyol, portugál és francia kikötőkbe.