A szociális igazgatásról szóló törvény módosítása kimondaná, hogy elsősorban mindenki saját maga felel a szociális biztonságáért. Ha ezt nem tudja megteremteni, akkor jön sorban a családja, az önkormányzat, a karitatív szervezetek és csak végül az állam.
Elek Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint ha az állam ezt deklarálja, abban benne van az a lehetőség, hogy a saját felelősségét csökkentse. Mint mondta, ezzel a saját segítő kapacitását megpróbálja úgy szabályozni, hogy az egyénre terhelje a felelősséget.
Meleg Sándor szociális munkás szerint az egyén felelősségének hangsúlyozására egy konzervatív kormánytól szokatlanul liberális húzás, de a gyakorlatban nem fog működni.
"Ez a fontossági sorrend, amit a jogszabályba betettek, azért nem működik, mert egyszerre több szinten kell beavatkozni"
– fejtette ki. A szociális problémáknál az egyén szintjén kell keresni a megoldást, de meg kell nézni a családi rendszert is, és nem megkerülhető a települési, a közösségi vagy akár az állami szerepvállalás sem. Ezeket együttesen kell alkalmazni a probléma megoldásában.
Ráadásul a bajban lévő emberek problémái lehetnek hasonlók, de az emberek maguk mindannyian másmilyenek. Meleg Sándor elmondta: két látszólag azonos problémával küzdő embernél lehet, hogy egyiküknél az egyéni működésének erősítésével lehet segíteni, a másik esetben viszont a család erősítése hozhat megoldást, de van akinél abszolút mértékben először az állami szerepvállalással kell dolgozni, és majd esetleg csak a későbbiekben az egyénnel vagy a közösséggel.
"Ez a jogi szabályozás viszont ebben az esetben nagyon merev rendszert képez. A szociális munka színterét elkezdi torzítani abba az irányba, hogy a szociális munkásnak valamilyen – még jelen pillanatban nem ismert bürokratikus módon – először mindenképpen az egyéni felelősséget kell firtatni"– fogalmazott.
Megjegyezte: ha jogszabályok a későbbiekben valamilyen módon definiálják az önhiba fogalmát, akkor az adott kliens kieshet az ellátórendszerből, hiszen olyan magatartást tanúsíthat, amit a jogalkotó önhibának minősít.
"Az állam nem ruházza át a szociális gondoskodás felelősségét, hanem rábízza azokra a szereplőkre, amelyek nagy tapasztalattal és ismeretséggel rendelkeznek ezen a területen" – reagált a szakmai félelmekre a Facebook-oldalán Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára:
A törvényjavaslatban egyébként az is benne van, hogy a szociális ellátások összegét ezentúl nem az öregségi nyugdíj, hanem az úgynevezett szociális vetítési alap segítségével számolják ki. Azonban hogy ez mit jelent és mennyi lesz, azt egyelőre nem lehet tudni.