A G7 cikke szerint a 2008-as gazdasági és a koronavírus-válság óta ez a harmadik krízis a könyvtár életében, a cél most is az, hogy megőrizzék a működőképességet, teljesítsék a közkönyvtár iránt támasztott követelményeket, az olvasói és használói elvárásokat.
A 49 helyen működő fővárosi közkönyvtár-hálózatot az önkormányzat tartja fent, éves költségvetése mintegy 3,2 milliárd forint. Az önkormányzat működési támogatása a költségvetés mintegy 85 százalékát adja, saját bevételük mintegy félmilliárd forint. Összesen a könyvtárnak 238 ezer beiratkozója és 3,5 millió dokumentuma van.
A könyvtár rezsiköltségei – az igazgató számításai szerint – jövőre háromszorozódnak, az eddigi alig 140 millió forintról körülbelül 450 millióra forintra emelkednek majd. A közüzemi díjak eddig durván 5 százalékot tettek ki a teljes évi költségvetésből, jövőre ez 10 százalék fölé mehet. A könyvtárnak vannak saját bevételei, de túlnyomó többségében a főváros biztosítja a forrást a működéshez.
Következésképpen sok múlik azon, hogy a Fővárosi Közgyűlés a könyvtár jövő évi támogatásának megállapításakor biztosítani tudja-e a működés feltételeit, képes-e a rezsiköltség-emelkedéssel arányosan növelni az éves fenntartói támogatást – jegyzi meg a portál.
Nem zárnak be, de…
Ha nem tudják arányosan növelni a fenntartási támogatást, akkor a könyvtárhálózat kénytelen lesz korlátozni a szolgáltatást, „amitől nem lesz boldog mindenki”. Ez praktikusan csökkentett nyitvatartást jelent az esti órákban és zárva tartást szombaton. Fodor Péter főigazgató – a G7-nek nyilatkozva – viszont hangsúlyozta: ennek oka az energiatakarékosság, a több mint 400 munkavállaló béreit ez nem érinti.
Ami biztos: mindenhol spórolnak, télre 20 fokban állapították meg a terek hőmérsékletét. Az igazgató szerint 18 fokban nem lehet ülőmunkát végezni több órán át, ugyanakkor egy fok különbség havonta akár százezres nagyságrendű különbséget okoz a kiadásokban.