Megkezdődtek az őszi halászatok Magyarországon; mint Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke az InfoRádióban elmondta, nehéz év után vagyunk.
"Sajnos nagyon rossz eredményeink vannak, a kialakult aszály, a megemelkedett takarmányárak és az elszállt energiaár miatt nehéz helyzetbe került a halászati ágazat. A kevés termésből elsősorban a horgászszektor szereplőit szolgáljuk ki, és karácsonykor biztosítjuk Magyarország halellátását" - vázolta a helyzetet.
Az exportot "önként korlátozzák" - 18-20 százalékról 10 százalék alá -, bár a környező országokból (Románia, Lengyelország, Horvátország, Szerbia) is nagy az igény a jó minőségű, magyar halra, elsősorban a pontyra.
"A változásokat kénytelenek vagyunk megjelentetni a termékek árában. A ponty tavalyi árához képest a fogyasztók mintegy 35-40 százalékkal magasabb áron juthatnak hozzá az élő halhoz" - közölte Németh István. Ez 1800-2000 forintot jelenthet a pontykiló esetében.
Hogy hiány lesz-e valamelyik halból, arról azt mondta, el tudja képzelni, hogy bár
ponty és afrikai harcsa minden család asztalára jut, de
csuka, süllő, szürkeharcsa már egyáltalán nem biztos, hogy lesz elég.
Az aszályra kitérve elmondta még, a szeptemberi sok eső már nem segített, akkor ugyanis már "csapolták" a tavakat, esőre inkább tavasszal lett volna szükség.
Halrezsi
Talán sokak számára nehéz elképzelni, hogy miképp érinti a halászatot a rezsinövekedés, de Németh István ezt is elmagyarázta:
"Az alföldi tógazdaságokban, jellemzően a körtöltéses tavakban villamosenergiával, szivattyúval emelik a vizet a kollégák, így tehát a villany drágulása jelentős költségtöbbletet okoz. A dunántúli völgyzáró gátas tavakban sajnos erre sem volt lehetőség, ott a kiszáradt tavakkal, illetve az alacsony vízszinttel küzdöttünk. Azonban a gázolaj - ami a halszállításhoz elengedhetetlen - jelentős emelkedése tovább növelte a hal előállításának és piacra juttatásának logisztikai költségeit. A kukorica és a búza ára pedig mintegy 100-100 százalékkal nőtt."
A magyar tógazdaságok összterülete 26 ezer hektár, de több 100 hektárnyi felület egyszerűen kiszáradt a 121 éve nem látott aszályban.
Becsléseik szerint a Dunántúlon mintegy 15-20 százalékkal kisebb lesz a termés idén, és miután a haltermelésre három éves ciklus a jellemző, a későbbiekben a 30 százalékot is elérheti a visszaesés a térségben.