A vízválság az energia válságnál is nagyobb kihívás – mondta azonnali kérdésében az LMP-s Keresztes László Lóránt hétfőn a parlamentben. Egyre hosszabb, egyre súlyosabb aszályok vannak, a magyar vízgazdálkodás pedig nem alkalmas a helyzet kezelésére és nincs ennek megfelelő tájhasználat – mutatott rá az ellenzéki politikus.
Szerinte a kormánynak egy szava sincs ahhoz, hogy ma Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik. Jelezte, 6 köbkilométernyi a veszteség évente, ami gyakorlatilag 3 balatonnyi vízmennyiséget jelent. „Tehát Magyarország lecsapolása zajlik az elhibázott vízgazdálkodásunk miatt, és ezt tétlenül nézi a mostani, de tétlenül nézték az előző, balliberális kormányok is” – fogalmazott.
A rendszerváltás óta drasztikus mértékben csökkent az öntözött mezőgazdasági terület nagysága, derült ki Farkas Sándor agrárminisztériumi államtitkár válaszából. Mint fogalmazott, nem akarja elkiabálni, de remélhetőleg még az őszi időszakban egy olyan kormányhatározat fog születni, ami pont a vízgazdálkodási és az öntözési gazdálkodás szoros egybefüggését és módszertanát fogja megteremteni – „nem egy, nem kettő évre, hanem az elkövetkezendő évtizedekre”.
Tehát a vízgazdálkodás újragondolásra kerül – folytatta Farkas Sándor megjegyezve: az öntözéses gazdálkodásban elgondolkodtató az, hogy ma Magyarországon mintegy 110 000 hektáron zajlik öntözés, holott 1970-es években 350-370 000 hektárt öntöztek. A rendszerváltozás utáni időszak „borította meg” ezt a struktúrát. Kiemelte: a helyzetet a kormánynak helyre kell állítania, nemcsak víztározókkal, csatornahálózattal, hanem újra kell gondolni, gondoltatni a gazdálkodókkal a helyes vízgazdálkodást és öntözést.
A kormány tisztában van klimatikus változásokkal és az aszály mértékével – hangsúlyozta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.