A Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítéletében újra elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben – közölte szerdán a magánalapítvány.
Közleményükben leírták: a Kúria január 19-én úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia a pert. Az akkori döntés indokolása szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, súlyosan okszerűtlen volt és a logika szabályainak sem felelt meg.
Most a Fővárosi Ítélőtábla újra elutasította a felperes magánalapítvány keresetét a tulajdonjogának elismerésére, "kimondva a műkincsegyüttesre a magyar állam tulajdonszerzését a kommunista államosítási szabályok alapján".
Törekvés a megállapodásra
A kommünikében idézik Czigány Balázst, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettesét, aki elmondta: csalódottak a döntés miatt, a Kúria határozata és indoklása után nem erre számítottak. "Az ítélet nem vette figyelembe a Kúria korábbi, kötelező érvényű instrukcióit, lényegében elismételte a korábban már logikátlanság és okszerűtlenség miatt elutasított határozatot" – fogalmazott.
Czigány Balázs azt mondta, ismét felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához. "Minden hazai és nemzetközi fórumot készek vagyunk igénybe venni igazunk érvényesítésére" – mondta, hozzátéve: a magánalapítvány továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal.
Az igazgatóhelyettes szerint,
a magánalapítványnak sem szándéka, sem lehetősége nincs a kincsek elszállítására Magyarországról, hiszen védettséget élveznek, és az országhoz való kötődésük elvitathatatlan.
Ráadásul ez ellentétes volna a kincseket az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is.
A magánalapítvány egy átfogó megállapodásra törekszik a magyar állammal, amelynek – kedvező döntés esetén – része lehet egy budapesti Esterházy Művészeti Központ megalapítása is. Már 2017 óta harcolnak azért, hogy a magyar állam ismerje el a Tanácsköztársaság idején addigi állandó őrzési helyéről elhurcolt, és a fraknói várban maradt műtárgyak művészettörténeti és jogi egységét, és a magánalapítvány tulajdonjogát.
Szerintük az V. Esterházy Pál herceg által 1923-ban az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest a második világháborút követően, 1949-ben
jogi okok miatt nem vehette tulajdonba a magyar állam, noha azok ténylegesen közgyűjteményi őrizetben maradtak.
Mint írták, éltek a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló kormányrendelet kínálta lehetőséggel. A közigazgatási eljárás végén a Miniszterelnökség azonban nem tartotta megalapozottnak a magánalapítvány restitúciós igényét.
Éppen ezért indult el, egymással párhuzamosan, a restitúciós eljárásban született döntést megtámadó közigazgatási, illetve a tulajdonjog tisztázását hivatott polgári per. Az előbbi még folyamatban van, az utóbbiban pedig szerdán hozott újabb döntést a Fővárosi Ítélőtábla, amely ismét elutasította a magánalapítvány keresetét – olvasható a közleményben.