"A tanárok ezt a díjat maguk között tanári Kossuth-díjnak szokták nevezni. Huszonkét évvel ezelőtt, amikor ez a program indult, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára voltam, és a három alapító cég megkeresett azzal az elképzeléssel, hogy tanárokat szeretnének díjazni, mert ők úgy gondolják, minden a tanárokon múlik" – mondta az InfoRádióban Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke.
A professzor két ok miatt vállalta el az alapítvány kuratóriumának vezetését. Egyrészt, mert szerinte a tanári megbecsülés "nincs a helyén", másrészt pedig mert a felesége is gimnáziumi tanár volt, és látta, "milyen erőfeszítéssel, milyen kínlódással, milyen munkabedobással érik el az eredményeket".
Az előzsűrizésben fizika, kémia, matematika, és biológia tanárok is szerepelnek, és több szempontot figyelembe vesznek. Az előzsűrizés során megnézik, a diákjaik miként teljesítenek a különböző, akár nemzetközi versenyeken, és mennyien jutottak egyetemre. Ezek a bizottságok állapítják meg a sorrendet az első hat személyre. A kuratórium általában elfogadja ezeket a véleményeket. "Tehát nagyon jól működik ez a rendszer, nagyon kicsi a hibaszázalék" – jegyezte meg.
Az elmúlt időszakban sok szó esik arról, hogy ma meg van kötve a pedagógusok keze a tantervre és a módszerekre vonatkozóan. A professzor szerint viszont a jó pedagógus ettől függetlenül is kitűnhet, és ezt a problémát túlhangsúlyozzák. Személyes tapasztalata is van a fizika területén, ahol látja, mennyire egyedi módon is taníthatnak a tanárok. Ugyanis
nemcsak egy előírt anyag leadásáról van szó, hanem a nevelésről is.
Ebből a szempontból kevésbé megkötött a rendszer: az agyag előadása és a feleletek osztályozása tanáronként eltérhet. "Azokra az okokra hivatkozom, amit a feleségemnél tapasztaltam, aki matematikát tanított. Évtizedekkel korábban érettségizett diákok keresték fel, és köszönték meg neki nemcsak azt, amit tanított, hanem azokat az életre szóló útmutatásokat, amelyekre a szakmájukhoz kötődve, vagy azon kívül is döntően meghatározták az életüket. Ehhez tanáregyéniségek kellenek" – hangsúlyozta.
Hozzátette: azért fontos a tanári nimbuszt emelni, hogy a diák ne csak anyagot kapjon a tanártól, hanem fel is nézzen rá.
Az elmúlt években mégis egyre kevesebben jelentkeznek természettudományos tanárnak. Kroó Norbert szerint ezt a folyamatot meg lehet fordítani, és a Rácz Tanár Úr-díj ehhez egy kis adalékot adhat. "Ezért vállaltam huszonkét évvel ezelőtt, hogy ezt csinálom, és ezért vállalom még most is örömmel" – mondta.