Sarkadi Gabriella a hosszú távú szövődmények kapcsán elmondta, hogy sztrók esetében leggyakrabban mozgásproblémákkal kell számolni, így általában fél-, de akár teljes oldali bénulással. Az esetek 20 százalékában beszédproblémák is lehetnek, legfőképpen afázia, ha a beszédközpont sérül az agyban. Előfordulhat továbbá posztsztrók depresszió (PSD) annak következtében, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozik valakinek az élete, ami rossz hatással lehet a rehabilitációra, tehát a sztrókból való felépülésre is. Meglátása szerint a depresszív tünetek a túlélők 100 százalékánál előfordulnak.
A sztrók utáni izombénulás egyik formája az úgynevezett spasztikus bénulás, ami egy kóros izommerevséget jelent; emiatt csökken az izomerő és fájdalmas görcsök kínozhatják az érintettet, akinek a mozgása ezért nem lesz harmonikus. Kialakulhat továbbá petyhüdt bénulás is, amikor a beteg csak lógatni képes a végtagját (főként a kezét) a teste mellett. Az izombénulás lehet teljes és részleges is – tette hozzá.
Ma már több olyan egyszerű módszer is létezik, amivel bizonyosság nyerhető az érintett aktuális állapotáról. Ezek az úgy nevezett ADL (Activities of Daily Living) skálák, amik megmutatják, hogy a beteg milyen mértékben képes önállóan elvégezni a napi rutinfeladatokat, amiből következtetni lehet állapotának súlyosságára. A Strokeinfó Alapítvány elsősorban – az öngondoskodásra is használható – Barthel-indexet ajánlja, ami tíz fő csoportba sorolja az elvégzendő feladatokat:
- étkezés,
- személyes higiénia,
- öltözködés,
- szépítkezés (fésülködés, sminkelés, borotválkozás),
- széklet inkontinencia,
- vizelet inkontinencia,
- WC használata,
- átmozgatás (ágyra leülés, felállás),
- rövid távú utazás és
- lépcsőzés
Az említett kategóriákra 0, 5 vagy 10 pont adható annak függvényében, hogy a beteg mennyire képes az adott feladatot önállóan elvégezni. (A célzott rehabilitációt mindenkinél érdemes elkezdeni, aki 60-nál kevesebb pontot ér el a teszten.) Az alapítvány elnöke mint sztróktúlélő elárulta, ő annak idején úgy került be az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe, hogy esetében a Barthel-index 5 volt.
„Gyakorlatilag mindenhonnan csövek lógtak ki belőlem (…), beszédproblémáim és teljes féloldali bénulásom volt”
– fogalmazott. Ahhoz, hogy végül teljesen önellátó legyen ismét és hazaengedjék a kórházból, két és fél hónap regenerációra volt szüksége; ekkora a Barthel-indexe már 95 százlakos volt. Az alapítvány elnöke szerint az ilyen fokú gyógyulás sem azt jelenti, hogy az ember teljesen egészséges és ott folytathatja az életét, ahol a sztrók előtt abbahagyta. Az mindenesetre reményt keltő, hogy az állapotot lehet kezelni.
Sarkadi Gabriella arra is kitért, hogy fontos tisztában lenni a sztrók tüneteivel, hiszen a gyors felismerés és segítség életet is menthet. Megjegyezte, ezzel kapcsolatban a brit sürgősségi ellátásban született egy „szlogen”, a FAST, ami magyarul a gyorsat jelent, egyébként pedig a Facial drooping, Arm weakness, Speech difficulties and Time betűszót takarja, amit a Strokeinfó Alapítvány átültetett a magyar nyelvre, megalkotva a BAKI betűszót, ami szintén önálló jelentéssel is bír:
- Beszéd (Speech) nehézsége
- Arc (Face) lekonyulása
- Karok ( Arms) gyengesége
- Idő (Time): időben hívni a mentőket!
A szakember kiemelte, ha bárkinél a felsorolt tüneteket tapasztaljuk, nem szabad egy pillanatot sem várni, azonnal a mentőket kell hívni. Az érintett optimális esetben a neurológiára, vagy egy sztrókosztályra fog kerülni, ahol megpróbálják felállítani a diagnózist különböző képalkotó eljárások segítségével, hogy valóban sztrókról van-e szó. Enyhe agyvérzés esetében elképzelhető, hogy a beteg azonnal hazamehet a kórházból, de általában a következő állomás egy rehabilitációs osztály, ahol kezdetét veheti a fizikai és mentális felépülés, amit kiegészítő terápiákkal is lehet segíteni.