Csizmadia Ervin szerint nagyon sommás lenne azt állítani, hogy az áprilisi választások óta nem nagyon érzékelhető komolyabb változás a belpolitika színterén, és a fő tendenciát illetően ne történt volna változás, vagyis, hogy van egy erős kormánypárt és vele szemben egy széttagolt ellenzék.
Meglátása szerint annyi bizonyosan történt, hogy a hat ellenzéki párt már nem tekinthető egy tömbnek, mint ahogyan a választási kampányban, hiszen amellett, hogy a tömbön kívül „megjelent” a Mi Hazánk Mozgalom, az összefogás egyik pártja, nevezetesen a Jobbik belső oszlásnak indult, miközben a többi résztvevő világában is történtek változások. Gondolva mondjuk arra, hogy a Demokratikus Koalíció látható módon arra törekszik az utóbbi hetekben, hogy az ellenzék vezető szerepét töltse be. „Persze
a közvélemény korábban is azt gondolta, hogy Gyurcsány Ferenc a meghatározó, de ennek most látványosabbak a jelei”
– fogalmazott.
Csizmadia Ervin arra is felhívta a figyelmet, hogy a Momentum háza táján is „új mozgásokat” látni, hiszen ma már nem Donáth Anna a párt vezetője, de visszavonultságában is nagyon aktív politikai elemzői tevékenységet fejt ki. „Általában nem nagyon szokták tudni, hogy miket ír, pedig nagyon érdekes írások… Túlmenően a Facebook-bejegyzésein” – magyarázta a szakértő hozzátéve: hogy Donát Anna elemzéseiben, videóiban folyamatosan kiértékeli az ellenzék teljesítményét, és elképzeléseket fejt ki a Momentum lehetséges jövőbeni szerepéről.
A fent említettek türkében a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy véli, hogy egy újfajta dominanciaharc alakul ki az ellenzéken belül, ami azért is lényeges, mert jelenleg nem az ellenzék és a kormány között dúlnak a nagy küzdelmek.
Atlantistából néppárt
Az InfoRádió Aréna című műsorában a Fideszben hosszú távon végbement változásokról is szó esett. Csizmadia Ervin ezzel kapcsolatban kifejtette: a kormánypárt utolsó írott programja, ami 2009-ben, tehát tizenhárom évvel ezelőtt született, azzal együtt, hogy tartalmazta azt a szándékot, hogy formálni kívánják az európai intézményeket,
megkérdőjelezhetetlenül atlantista volt, a mostani retorikától eltérő hangsúlyokkal. Azóta ez a perspektíva alapvetően megváltozott,
amit a szakértő nem feltétlen tart szerencsés dolognak, de vélhetően azzal van összefüggésben, hogy Fidesz néppárttá vált.
Mint magyarázta, egy kis pártnak relatíve egyszerű magáról azt állítania, hogy atlantista, szemben egy nagy párttal, ami számos irányt próbál ötvözni, mindenféle réteg igényét kielégítve. Máskülönben a „radikálisaik”, vagy euroszkeptikusaik leolvadnak. Tehát bizonyos értelemben
a Fidesz „sztorijában” az az érdekes, hogy egy csomó mindent megcsinált, miközben csomó mindennek nagyon komoly ára van,
ami a nemzetközi viszonyok tekintetében meg is jelenik, például, hogy az Európai Unió vezetése hogyan viszonyul a Fideszhez – mutatott rá Csizmadia Ervin, aki szerint emiatt óriási konfliktusos tér jött létre, de ezt a Fidesz bevállalta, sőt, meglátása szerint a kormánypártnak mára életeleme lett a viszályszítás.
A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint egyébként az ellenzéknek is jót tenne, ha több konfliktust vállalna fel, többet beszélne arról, hogy mi tetszik, mi nem tetszik neki Európát illetően, kifejtve, hogy hol vannak kételyei. „Csak vannak” – jegyezte meg.
A szakértő szerint nem vitás, hogy a Fidesz EU-hoz való hozzáállása és aközött, hogy hazánk is sorban áll az uniós pénztárnál, igyekezve – a forrásokért fejébe – minél több direktívát teljesíteni, ellentmondásos. Hozzátette: a Fidesz legnagyobb problémáját az okozza, hogy úgy akarja Európát befolyásolni, minthogyha ő ennek a rendszernek nem is lenne része. Csizmadia Ervin nem tartja helyesnek azt sem, hogy – mint fogalmazott – a mai Európai Unió idegen hatalomként jelenik meg sokszor a Fidesz vezetőinek a szemében. Azt gondolja, hogy a Fidesz nyilván része ennek a szövetségi rendszernek, amit úgy is formálhatna, hogy kevésbé harcias álláspontot tanúsít vele szemben.
Ellenzékiség(ek)
Visszakanyarodva az ellenzékre, Csizmadia Ervin arról is beszélt a műsorban, hogy áttekintve a balliberális térfélen található ellenzéki pártok honlapját – ebbe tehát a Jobbik, illetve a Mi Hazánk nem értendő bele –, két típusú ellenzékiséget figyelt meg.
- Az egyik úgymond a szakpolitikai ellenzékiség, amire vonatkozóan elsősorban az LMP, az MSZP és a Párbeszéd honlapján talált információkat. Ezek a pártok láthatóan úgy gondolják, hogy szakpolitikai kérdésekben tett javaslataikkal erősíthetik a közönségüket, részterületeken – lásd, energiapolitika, klímapolitika, oktatáspolitika stb. – bírálva a kormányt.
- A másik típusú ellenzékiségben nem annyira a szakpolitika dominál, mint inkább a „nagypolitika”, melyben a pártok víziókat próbálnak megfogalmazni, túlterjeszkedve a részletkérdéseken, átfogóbb szemléletet adva. A szakértő ilyennek látja a honlapok, de a vezetői megnyilatkozástok alapján is a DK-t és a Momentumot.
Utóbbiak esetében megfigyelhető egyfajta stratégiaalkotási szándék, bár teljesen egyiküknél sem rajzolódik ez ki – tette hozzá Csizmadia Ervin. Példaként a DK elnökét, Gyurcsány Ferencet említtette, akinek a napi rendszerességű bejegyzései a közösségi médiában a „készülünk” kifejezéssel zárulnak, azt azonban nem árulja el, hogy pontosan mire és hogyan készül, és hogy mi lenne az a terv, amit meg szeretne valósítani. Ez kétségkívül stratégiai döntés, noha egészen más retorika, mint amit április előtt alkalmazott, amikor még inkább a háttérbe húzódott. A szakértő szerint utólag látható, hogy nem lehetett Gyurcsány Ferenc számára könnyű helyzet, hogy Márki-Zay Péter vezette az ellenzéket.
A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint ennél is érdekesebb a helyzet a Momentumnál. Ugyanis, noha van egy hivatalos struktúrájuk, a nemrégiben megválasztott új pártelnök, Gelencsér Ferenc megnyilvánulásai mellett a lemondott pártelnök, Donáth Anna „nagyon érdekes” szövegeket publikál, és
a kettő nem feltétlen esik egybe,
hiszen előbbi mondhatni radikális módon ostorozza a kormánykoalíciót, utóbbi írásaiban viszont megfontoltabb hangnem jelenik meg, illetve a hosszú távú építkezés.