A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index júliusban az előző év azonos időszakához képest 113,8 százalék volt. Ez a legmagasabb értékét 2002. januárja óta. Az áremelkedések tehát minden más társadalmi csoportnál jobban megviselik a nyugdíjasokat, akik jövedelemarányosan sokkal többet költenek élelmiszerre, gyógyszerre és a rezsire.
Ráadásul ez utóbbi, ha egyedül élnek egy nagy, rosszul szigetelt, gázzal fűtött házban, akkor az átlagfogyasztást könnyen túllépve ősztől további plusz kiadásokat jelent nekik.
A nyugdíjasok helyzetére már júliusban felhívta a figyelmet az InfoRádióban Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke.
"Rendkívül magas az alacsony nyugdíjat kapók száma. Jelenleg az átlagnyugdíj 160 000 forint körül van, és mintegy másfél millió embernek a nyugdíja 160 000 forint alatti."
A nyugdíjasszervezetnek nemcsak kritikája van a helyzetről, hanem javaslata is annak kezelésére.
"Arra tettünk javaslatot, hogy a 160 000 forintnál kevesebbet kapó nyugdíjasok kapjanak további 4 százalékhoz. Nagyon különböző a nyugdíjas háztartások helyzete. Nagyon sok az egyszemélyes háztartás, és sok az olyan is, ahol szükség lenne korszerűsítésre, hiszen sok esetben úgymond az utcát fűtik. De azok a pályázatok, amelyeknek a céljuk, hogy takarékosabban működhessenek a lakások, azok nem érik el a nyugdíjasokat."
A nyugdíjaknak egy törvény szerint követniük kell a pénzromlást. A szabály egészen pontosan úgy hangzik, hogy ha a január és augusztus között mért nyugdíjasinfláció éves mértéke magasabb, mint a fogyasztói árak általános növekedése, akkor a kompenzációt a magasabb mértékű nyugdíjasinfláció szerint kell végrehajtani. Feltéve, hogy bármelyik index meghaladja a tárgyév januárjában végrehajtott 5 százalékos rendszeres, és az idén az ehhez adódó 3,9 százalékos rendkívüli évközi nyugdíjemelés együttes mértékét.
Ebből az következik, hogy novemberben szinte biztosan újabb korrekciót kapnak a nyugdíjasok.