„Ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el” – olvasható a tanévkezdésről szóló, július 29-én megjelent rendeletben a Magyar Közlönyben.
A lehetséges jogalkotói szándékra Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke reagált az InfoRádióban.
„Valóban néhány dolog óhatatlanul megfordul az ember fejében. Az előző időszakban kizárólag akkor rendelték el az online oktatást, ha olyan létszámban hiányoztak iskolából a pedagógusok vagy a diákok, ami indokolttá tette az engedély megadását” – fogalmazott.
Horváth Péter szerint jelen pillanatban több ok teszi bizonytalanná a tanév lefolyását, ilyen például a háború terjedése vagy az energiaárak elszabadulása. A gázkészlet elhasználása problémát eredményezhet a közintézményekben. A téli időszakban bizonyos fűtési körülmények között akár elképzelhető lehet, hogy nem tudják biztosítani a megfelelő hőmérsékletet, ezért nem lenne célszerű az iskolában lenni.
„Vannak tapasztalataink a digitális oktatással kapcsolatban. Az idei érettségi eredmények talán egy picit igazolják a felsőbb évfolyamokon, a középiskolákban az online oktatás eredményességét. A legkisebbeknél viszont, főleg az alsó tagozaton nagy nehézséget okozna” – mondta Horváth Péter.
A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatójának nincsenek információi a jelenlegi koronavírus-helyzetről, bár a hírek alapján „érződik a számokon” a növekedés. Reméli, amennyiben ez egy enyhébb járvány lesz, talán nem kell megszakítaniuk az oktatást.
„Sok esetben nem is a tananyag elküldése, az online órák módja okozza a diákok és a pedagógusok számára a nehézséget, hanem a mindennapi élmények hiánya, amelyek nem feltétlenül a tananyaghoz kapcsolódnak.
Az inspiráció, egymás segítése, maga a szocializálódás folyamata egy hosszabb távú áttérésnél a legnagyobb problémát jelenti” – mondta.
Horváth Péter kijelentette: ezekről a kérdésekről a Belügyminisztériummal nem volt egyeztetés. Szerinte most nem csak Magyarországon, hanem mindenhol komoly fejtörést okozna egy nagyobb gázellátási probléma.
„Jelen pillanatban az információk alapján mi nem állunk rosszul, de egy nagyon kemény tél esetében, még váratlanabb történések után bármi szóba jöhet” – mondta.
A 2022/2023-as tanév
A Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkárának szavai szerint a 2022/2023-as tanév rendje a korábbiakéhoz nagymértékben hasonlóan fog alakulni: szeptember 1-jével indul és június 15-én lesz az utolsó tanítási nap, ami nyilván a végzősök esetében kicsit korábban, május 4-én lesz, majd kezdődik a vizsgákra készülés. Kisfaludy László szerint említésre méltó újdonság, hogy a szövegértési, a természettudományi és matematikai mérések rendszere tovább bővül és fejlődik: már nemcsak a 6., 8. és 10., hanem más évfolyamokon is sor kerül majd a bemeneti, illetve kimeneti mérésekre. Ez előremutató és hasznos, segíteni fogja a még eredményesebb oktatást – tette hozzá.
A szakember azt is egyértelműsíttette, a tanév rendjéről szóló rendeletben
nincs szó arról, hogy hosszabb szénszünetek lesznek az iskolákban.
Jelezte, az őszi szünet október 31-től november 7-ig fog tartani, tehát egy egész hét pihenőt kapnak a diákok, majd a téli szünet is gyakorlatilag a szokásosnak megfelelően alakul: december 21-től január 3-ig.
Ami az esetleges online oktatást illeti, Kisfaludy László kifejtette: korábban a koronavírus-járvány miatt került sor ilyenre, most viszont a normál ügymenetbe is bekerült. Abban az esetben ugyanis, ha bármilyen előre nem látható és elháríthatatlan helyzet áll elő, például valamilyen közműmeghibásodás, ami miatt az adott napon, esetleg napokon akadályozott az oktatás az iskola épületében, elkerülendő a rendkívüli szünetet, az iskolaigazgató jelzése alapján a miniszter hozhat olyan egyedi döntést, miszerint az adott intézmény digitális munkarendre állhat át átmenetileg. Érdeklődésünkre hozzátette:
az „elháríthatatlan okok” nincsenek külön definiálva,
így a tehát a koronavírus-járvány sincs nevesítve. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban ez már nem volt iskolaműködést jelentősen befolyásoló tényező, és bíznak benne, hogy nem is lesz – fogalmazott a köznevelésért felelős helyettes államtitkár, aki annak lehetőségét sem zárta ki, hogy járványhelyzet esetén születhet miniszteri döntés a digitális oktatásról – egyedi esetekben. De ez alapvetően rendkívüli technikai hibák felmerülésére hozott eseti lehetőség – ismételte meg.
A könyvpiacon hónapok óta tartó drágulás ellenére továbbra is minden egyes tanuló alanyi jogon, térítésmentesen fogja megkapni a tankönyveit – mondta Kisfaludy László. Hozzátette: bár a papírár igen masszív emelkedést mutat, zavartalan ütemben zajlott a tankönyvek megrendelése, legyártása, illetve most már a kiszállításának előkészítése, és ígérete szerint augusztus végéig valamennyi iskolában ott lesznek a könyvellátó révén a megrendelt tankönyvek.