A kormány már beterjesztette az őszi ülésszak jogalkotási tervét, de a háború és a gazdasági válság miatt a legfontosabb jogszabály-módosítások egyelőre megjósolhatatlanok. Az is valószínű, hogy a kormány szükség esetén nem várja meg a törvényhozás szeptember végi munkakezdését, hanem él a rendkívüli jogrend biztosította felhatalmazásával.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 14 pontos listát terjesztett be az országgyűlésnek arról, hogy a kormány milyen jogszabályokat szeretne elfogadtatni a parlamenttel a törvényhozás őszi ülésszakában.
Ezek a következők:
Az agrártermékek eredetvédelméről szóló indítvány a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a borok és a szeszes italok oltalmának szabályait pontosítja.
Lesz egy törvényjavaslat, amely hatékonyabbá tenné a közüzemi szolgáltatók és az ügyfelek kapcsolattartását.
Egy fogyasztóvédelmi változtatásnak köszönhetően a piacfelügyeleti hatóságok a jövőben a külföldi székhelyű vállalkozásokkal szemben is eljárhatnak majd
Törvénymódosítást fogadhat el a Parlament arról is, hogy a termelők és a feldolgozók, tehát a beszállítók ne legyenek olyan nagymértékben kiszolgáltatva a kiskereskedelmi láncoknak, mint most.
A képviselők ősszel jogszabályba foglalják a közelmúltban megalakult Nemzeti Közlekedési Központ hatásköreit,
megtárgyalják az idei költségvetés beszámolóját,
átültetik a hazai jogrendbe a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló uniós irányelvet,
és megteremtik egy új hulladékgazdálkodási modell törvényi hátterét.
Az orosz–ukrán háború elhúzódása, az energiaválság súlyosbodása, az infláció és az árak emelkedése, a migrációs válság fokozódása és a koronavírus-járvány visszatérése, netán a majomhimlős terjedése, illetve a jogállamisági eljárási és az uniós támogatások megszerzése most előre nem látható feladatokat ad majd az Országgyűlésnek és a rendkívüli felhatalmazással bíró kormánynak.
Az Országgyűlés őszi ülésszaka várhatóan szeptember 26-án kezdődik.