Két évvel a járvány kezdete után is csak homályosan látjuk, mi minden befolyásolja a magyarországi covidos halálozást – írja a 444.hu, mely szerint ez főleg azért van, mert alig tesznek közzé hivatalos területi adatokat. (Csak budapesti és vidéki bontást hoznak nyilvánosságra, amiből nem lehet rendes elemzéseket végezni.)
A lap felidézi, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyedül tavaly májusban tett kivételt, amikor 2021. március 4-ével bezárólag kiadta a K-Monitornak a települési szintű halálozási számokat. Addig a napig 15 659 elhunytat regisztráltak, most már a háromszorosánál tartunk. Az akkori adatok alapján megállapítást nyert, hogy
nagyon nem mindegy, hogy valaki Borsodban vagy Győrben kapja el a koronavírust.
Nemrégiben a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, Kovács László és Vántus Katalin a fent említett adatbázisra támaszkodva elemezték tovább a helyzetet, statisztikai módszerekkel megvizsgálva, hogy minek tudhatók be a területi különbségek.
A tanulmányból mások mellett kiderült, hogy ahol magas az álláskeresők száma, vagyis a társadalmi-gazdasági értelemben lemaradt térségekben, magas volt a halálozás is. Mint olvasható, a két dolog azért függhet össze, mert a munkanélküliség jól mutatja, milyen a lakosság egészségi állapota.
A kutatás szerint többen haltak meg azokban a járásokban is, ahol a járvány előtt különösen leterheltek voltak a kórházi osztályok. „Arra következtethetünk, hogy az érintett kórházak erőforrásai kimerültek a járvány első két hulláma során” – írják a tanulmányban hozzátéve, hogy azokban a térségekben, ahol eleve nagy volt a kórházi terhelés,
nagyban befolyásolta a covidos halálozást, hogy mennyi ápoló dolgozott a háziorvosok mellett.
Ez pedig azért lehet, mert a nem nagyon súlyos fertőzöttek ellátása főleg az ápolókra hárulhatott. Bár a háziorvosi ellátásban is nagy területi különbségek vannak, a szerzők szerint még sürgősebbnek tűnik növelni az ápolók számát ott, ahol kevesen vannak – emeli ki a lap.
Az időskorú népesség aránya ehhez képest kevésbé releváns: általában elmondható, hogy többen haltak meg ott, ahol magas a 65 év feletti nők aránya, de a férfiak esetében nincs ilyen összefüggés. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a férfiaknak alacsonyabb a várható élettartamuk, és ha megérik a 65 éves kort, valószínűleg amúgy is elég jó állapotban vannak ahhoz, hogy túléljék a koronavírust.
A 444.hu szerint persze sok minden más befolyásolhatja még a halálozást. Ahogy a tanulmányban is írják, meg lehetne vizsgálni egyebek közt, hogy van-e hatása a különböző betegségek elterjedtségének vagy az iskolázottságnak, de mindenképp frissebb adatokra lenne szükség az elemzés folytatásához.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!