A teljes beszélgetést itt, a szöveg végére görgetve lehet visszahallgatni.
Orbán Viktor azzal kezdte a beszélgetést, hogy minden ok megvolt az elmúlt időszak diplomáciai nagyüzemére.
Az EU-csúcsról elmondta, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapott ugyan, de bonyolult folyamat, amíg egy ország uniós taggá válik. Ez a kezdő lépés, de nem jelenti azt, hogy meg is kezdődnek a tárgyalások, ahhoz ugyanis feltételeket kell teljesíteni. Ha az ukránok tárgyalást akarnak, akkor annak az uniós (és magyar) elvárásnak is meg kell felelniük, hogy a kisebbségekkel, a kárpátaljaiakkal is megfelelően bánjanak.
"Az ukrán elnök fel is hívott, megköszönte a segítséget, hiszen nyújtunk energetikai támogatást, beengedtünk az országba 800 ezer menekültet és diákoknak adunk ösztöndíjat is."
Az osztrákokkal, a szlovénokkal és a horvátokkal együtt sem tudtuk elérni, hogy a boszniai köztársaság tagjelölti státuszt kaphasson - jegyezte meg a miniszterelnök, aki szerint pedig a Balkán uniós tagsága létszükséglet lenne az EU számára. "Folytatjuk a küzdelmet."
Elmondtuk még, hogy ne tervezzenek hetedik szankciós csomagot, főleg olyat ne, amelyikben a földgázkorlátozás is szerepel. "Erről nem is tárgyalunk" - ismételte meg.
"A NATO súlyosabb eset volt"
- summázott Orbán Viktor.
"Mindenki az ukránok oldalán áll, mi is azt valljuk, hogy akármilyen viták is voltak Ukrajna és Oroszország között, akármennyire is előkészítették az oroszok ezt a konfliktust azzal, hogy felvetették a biztonsági igényeiket, amivel mi nem voltunk hajlandóak igazán foglalkozni, ez nem ad indokot arra, hogy egy ország nyílt háborút indítson egy másik ellen - még akkor sem, ha ezt ott különleges hadműveletnek nevezik" - fejtette ki a kormányfő.
Volt szerinte egy olyan remény, hogy lehet úgy háborút nyerni az oroszok ellen, hogy az ukránok harcolnak és hátulról néhány nyugati ország nagy mennyiségű fegyvert szállít. Ám a háborúban bár fontos a fegyver, a legfontosabb mégis a katona.
"Az egyik oldalon van a 138 millió fős Oroszország, a másikon a 31 milliós Ukrajna, de hiába az, hogy elég jól felfegyverezték az ukránokat és sok katonát kiképeztek egyes nyugati országok, látszik, hogy bár hősiesen küzdenek az ukránok, baj lehet."
Az, hogy mi lesz, ha az ukrán front összeomlik még nem hangzott el, de az igen, hogy a helyzet egyre rosszabb, nagyon súlyos
- számolt be a madridi NATO-csúcson elhangzottakról.
Napi 100-1000 katonát veszít Ukrajna, vagy meghalnak, vagy alkalmatlanná válnak a katonai teljesítményre.
"Egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben és hallottam a vészcsengőt" - úgy tűnik, hogy ezek a városok, ahol a front húzódik, messze vannak, nincsen benne Luhanszk vagy Donyeck a fejünkben, de minden esély megvan arra, hogy nagyon gyorsan megváltozik a helyzet, és nagyon gyorsan fog közelíteni Magyarországhoz a frontvonal.
Ezért a haderőfejlesztési programot két-háromszorosára kell gyorsítani, a védelmi képességeinket meg kell erősíteni, gyors képességfejlesztési munkát kell elvégeznünk. A békeidőre jellemző nyolcórás munkaidőnek vége van. Meg kell találnuk a módját annak, hogy
emberfeletti munkával a védelmi képességeinket radikálisan megerősítsük. Komoly katonai erősítéseket fog végrehajtani a NATO is a keleti szárnyon, Magyarországon,
Lengyelországban, Romániában is, hogy időben tudjon reagálni. "A honvéd vezérkart ismét felállítjuk, a következő hónapokban megfeszített munkát várok mindenkitől" - hangsúlyozta Orbán Viktor. Ez ugyanakkor nem Magyarország háborúja, nekünk ebből ki kell maradnunk - fogalmazott a kormányfő.
Még mindig sokan hisznek szerinte az EU-ban abban, hogy a szankciók működnek. Nem akar Magyarország mindent megvétózni, bár gyökeresen eltér a magyar kormány véleménye. Ahol nem életbevágó számunkra, ott engedünk, ahol viszont az (pl. földgázszankciók ügye, olajszállítási kivétel kiharcolása), ott nem engedünk.
"Magyarország nem vétózik"
- emelte ki, hiszen nincs döntés, amit megvétóz a kormány, hanem mivel adott esetben nem vagyunk része a minden tagállam jóváhagyását igénylő egy-egy döntések, ezért nem is születik meg az a döntés, vagy csak módosítások után.
"Az, amit az uniós vezetők tenni akarnak, és amit az EU érdeke megkívánna, ellentétes egymással, ezt leginkább én képviselem" - mondta Orbán Viktor. Az EU-nak gazdasági szempontból azonnali béketárgyalásokra lenne szüksége.
Az egész világot, már az Egyesült Államokat is érintő háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak ha a háborúnak véget vetünk - ismételte meg.
Az Országgyűlésben elhangzottakat összegezve elmondta: nem most van az ideje a fejlesztéseknek és más pénzköltéseknek, mert mi most védekezünk, azt védjük, amit eddig elértük. A teljes foglalkoztatást, a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést és a nyugdíjakat - ez komoly teljesítmény lesz, ha sikerül. A legtöbb ország nem képes erre Orbán Viktor szerint.
A déli határok védelme kapcsán elmondta:
Magyarország nehéz helyzetben van, mert az ukrajnai menekültek és a délről érkező migránsok nyomása is egyszerre sújtja,
más országokat csak ezek egyike. Próbálta mondani ezt az EU-ban, hiszen az illegális migránsok majd megjelennek az osztrák határnál és máshol, az ukrajnai menekültek pedig megjelennek más országokban is. Ezért az EU érdeke is, hogy mi fogjuk fel az uniót érő csapásokat, és ehhez valamilyen pénzügyi segítség jól jönne. "Ezt napirenden tartom Brüsszelben" - mondta.
Tavaly 400 embercsempészt fogtak a magyar hatóságok. Idén már elfogtak 750-et, vagyis nemcsak a migráns több, az "üzlet mérete" is növekszik. És ha Afrikában, Ázsiában - Ukrajna gabonaexportjának jelentős csökkenése nyomán - növekszik az élelmiszerválság, maguktól megindulnak, vagy az embercsempészek ráveszik őket, hogy induljanak Európába.
Ez a hullám nőni fog, azt pedig már nem tudjuk majd megállítani azzal a szervezeti erővel, amivel eddig.
A háborús helyzet fokozódik, a katonákat elvisszük a határról és gyakorlatozni fognak, míg a határon dolgozó rendőröknél fogy a lelki- és fizikai erő, valamint szükség van rájuk a városokban is.
"Kell egy új határvadász képesség, új embereket kell felvennünk, ezrével, 2000-4000 embert csak erre a feladatra. Ha sikerül, a Belügyminisztériumon belül jön létre az egység. Ki kell képezni ezeket az embereket, mert egyre erőszakosabbak az embercsempészek és az illegális migránsok, figyelmeztető lövések is eldördülnek olykor. Ha a belügyminiszternek nem sikerül, akkor a Belügyminisztériumon kívül kell létrehozni, erre is van tervem, de jobb lenne azon a kultúrán - a rendőrségen - belül, mert az polgárbarát testület lett az utóbbi években és ez a határokon, a migránsokkal kapcsolatos helyzetek megoldásában is jó" - sorolta Orbán Viktor.